Ostromállapot Belgiumban: tüntetések és gyújtogatások a súlyos megszorítások miatt

Általános tüntetéssé alakult a diákok tiltakozása Belgiumban. Az ok: a kormány rendkívül kemény megszorítási terve. A költségvetési hiánnyal magyarázzák és többé-kevésbé az Európai Bizottság előírásaira hivatkoznak, amikor az egész belga társadalmat megrázó megszorító csomag bevezetését magyarázzák. A diákok kezdték a tiltakozást: számukra drámai következménnyel járna, ha megemelnék a tanulóbérletek árát és a beiratkozási díjakat. Pénteken már a teljes belgiumi társadalom képviselte magát a több tízezres brüsszeli tüntetésen. És ahogy lenni szokott Nyugat-Európában, radikális csoportok gyújtogatni kezdtek, a francia utcai háborúkhoz hasonlóan. 110 fiatalt őrizetbe vettek.

Füst, vízágyú, megszorítások: mi történik Brüsszel utcáin?

Brüsszelben péntek óta két kép él egymás mellett: egy nagyjából 30 ezres szakszervezeti menet a kormány megszorításai ellen, és a menet farvizén több száz, fiatal, maszkos radikális tüntető összecsapása a rendőrséggel. Péntek estére több mint száz embert vettek őrizetbe.

A feszültség mögött két, egymásra rakódó vita áll. Az egyik a Bart De Wever vezette szövetségi kormány 10 milliárd eurós megszorítást tartalmazó terve, amelyről a jövő hét elején kell dönteniük. A másik a francia nyelvű, az oktatás megszorításai elleni diákmozgalom, amely október 1-jén Liège-ben robbant ki, és onnan terjedt át a fővárosra, Brüsszelre. 

A diáktüntetések sajátossága, hogy a francia, hasonló megmozdulásokkal szemben Belgiumban a fiatalok konkrétan a kormány megszorításai ellen tüntetnek, és sokkal kevésbé az oktatás problémái miatt. Pontosabban, a drágább tanulóbérletek és az egyetemi beiratkozási díj emelése az oktatáshoz kapcsolódik, de a lényege a megszorítás.

A brüsszeli általános tüntetés

Október 9-én a két legnagyobb belga szakszervezet, a szocialista FGTB/ABVV és a keresztény CSC/ACV tartott országos akciónapot. A menet a Központi pályaudvartól a Déli pályaudvarig vonult, „Ne turkáljatok a zsebünkben” jelszóval tiltakoztak a belga kormány megszorító csomagja ellen. A rendőrség 30 ezer, a szervezők 50 ezer résztvevőről beszéltek. A sztrájk a tömegközlekedést és a légiforgalmat is érintette: a Brussels Airporton mintegy 140 járatot töröltek.

A Le Monde tudósítója egyébként meglepetten tapasztalta, hogy a társadalom minden rétegét felfedezte a tüntetésen. Fiatalok mellett munkásemberek, tanárok, közszférában dolgozók és nyugdíjasok is tüntettek, nem is kevesen.

Az összecsapások a menettől elkülönülve, a Központi pályaudvar környékén, a Marolles negyedben és a Déli pályaudvarnál zajlottak. Az AFP tudósítói szerint gyorsan mozgó, láthatóan konfrontációt kereső radikális csoportokkal álltak szemben a rohamrendőrök. A résztvevők köveket, üvegeket, téglát és Molotov-koktélokat dobtak a rendőrökre, bicikliket és rollereket gyújtottak fel (Reuters). Sokan viseltek közülük palesztin fejkendőt. A rendőrség vízágyúval, könnygázzal és gumibotokkal válaszolt (AP), sőt, az egyik felvételen látszik, hogy egy rendőrségi helikoptert is készültek bevetni (Euronews).

A flamand közmédia, a VRT helyszíni tudósítói szerint sok randalírozó feltűnően fiatal, 14–16 éves volt. A Déli pályaudvarnál három brüsszeli busz megrongálódott, egy flamand De Lijn-busz teljesen kiégett.

•    Őrizetbe vételek: az első rendőrségi adat 21 főről szólt, köztük 13 kiskorúról; estére a szám 100 fölé nőtt. Az Euronews szerint ebből mintegy 30 bírósági és 80 közigazgatási őrizet, a VRT 110 főt említ.

Két válság egyszerre

Bart De Wever flamand (N-VA) miniszterelnök ötpárti koalíciója (N-VA, MR, Les Engagés, Vooruit, CD&V) a következő években mintegy 10 milliárd euró költségvetési megszorításra készül. Az AFP szerint a hiány meghaladja a GDP 5 százalékát, és De Wever október 13-ig akar kompromisszumot, amikor a parlament elé kerül a törvénytervezet. Az Európai Bizottság október 15-ig várja a belga tervet.

A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány ne az áfát emelje és ne az egészségügyön spóroljon (AFP/Hürriyet). A BX1 brüsszeli hírtévé szerint a koalíciós pártok többsége fogadta a szakszervezeti küldöttségeket, az N-VA azonban elutasította a találkozót. A kormány 2025 februári hivatalba lépése óta rendszeresek a nagy tüntetések; a csúcs 80 ezer fő fölött volt 2025 októberében és 2026 márciusában.

A frankofón oktatással is gondok vannak. A francia nyelvű közösség (Wallónia–Brüsszel Szövetség) MR–Les Engagés kormánya 300 millió eurós megszorító csomagot fogadott el júniusban. Ennek része a felsőoktatási beiratkozási díj emelése sok hallgatónál 835-ről 1194 euróra, a felső tagozatos tanárok heti két óra plusz munkája fizetés nélkül, és a fiatalok buszbérletének drágulása (VRT).

A mostani hullám október 1-jén Liège-ben indult, részben a franciaországi középiskolás blokádok mintájára. Október 8-ig a liège-i rendőrség 194 embert vett őrizetbe, közülük 114 kiskorú volt, 43 rendőr megsérült. Üzleteket fosztottak ki, a hatóságok BE-Alert riasztásban kérték a boltosokat, hogy zárjanak be. Willy Demeyer szocialista (PS) polgármester október 16-ig megtiltotta a háromnál több fős csoportosulást (Eunews). A mozgalom Monsra, Charleroi-ba és Arlonba is átterjedt, október 7-én pedig mintegy 250 diák vonult Brüsszelben (Anadolu).

Ki áll az erőszak mögött? 

A belga sajtó egy része szélsőbaloldali, Antifa-típusú beszivárgásról ír a zavargások mögött; más lapok a megszorítások okozta jogos elkeseredést hangsúlyozzák.

Hivatalos adat alig van: Belgium nem gyűjt adatot az őrizetbe vettek származásáról, és a LesMRE összesítése szerint egyetlen forrás sem tette közzé a mostani elfogottak származását vagy állampolgárságát.

Mi jön ezután?

A következő hét dönti el, csillapodik-e a feszültség.

•    Október 13., kedd: De Wever határideje a költségvetési kompromisszumra; ugyanerre a napra hirdettek újabb országos akciónapot a francia diákok.

•    Október 15.: eddig várja az Európai Bizottság a belga költségvetési tervet.

•    Október 16.: lejár a liège-i gyülekezési tilalom; utána kezdődik az őszi szünet a francia nyelvű iskolákban, ami a tiltakozások lendületét is megtörheti.

•    November vége: az FGTB általános sztrájkkal fenyeget, ha a kormány átlépi a szakszervezetek „vörös vonalait” (Yeni Şafak/Anadolu; EFE).