Bevezették a rezsicsökkentés eltörlését előkészítő tarifát
Szeptember elsejei hatállyal az állami tulajdonú-tehát Magyar Péterék irányítása alatt lévő-MVM bevezette az úgynevezett D tarifát, ami a rezsicsökkentés megszüntetésének első lépése. Ez a tarifa azt jelenti, hogy a tőzsdei árakból negyed óránként számolják ki, hogy az emberek akkor éppen mennyiért vehetik meg az áramot. A gyakorlatban egy évente 3000 kilowattórát fogyasztó családnak este nyolc óra körül fogyna el a kedvezményes árú mennyiség, vagyis éppen akkor kell majd tőzsdei árat fizetni, amikor az a legmagasabb. Az éves áramszámla nem túl magas fogyasztás mellett is 136 ezer forinttal nőhet. A D tarifa alkalmazásához okosmérő kell, és egyelőre önkéntes. Sokatmondó azonban, hogy a kormány a többek között az egészségügytől elvont pénzekből 1,5 milliárd eurót költ az okosmérők infrastruktúrájának megteremtésére.
Alig néhány héttel azután, hogy a Tisza-kormány megteremtette a lakossági dinamikus árazás jogi feltételeit, az MVM már meg is hirdette az új D tarifát, mint új díjmegállapítási módot. A konstrukcióhoz okosmérő kell, a rezsicsökkentett keret feletti fogyasztás árát pedig negyedóránként változó tőzsdei jegyzésekből számítják ki. Egy 3000 kilowattórát fogyasztó családnál szemléletesen számolva este nyolc körül fogyna el az adott napra jutó kedvezményes mennyiség- vagyis épp akkor, amikor a villany tőzsdei ára jellemzően a legdrágább. Így egy átlagos család évente százezrekkel is többet fizethet az új díjcsomagra. Bár a lehetőség egyelőre önkéntes, mindenesetre kiderült, hogy az új díjszabást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítésére több száz milliárd forintnyi uniós forrást vettek el az egészségügytől.
Az MVM nemrég jelentette be, hogy 2026. szeptember 1-jétől igényelhető az új, dinamikus villamosenergia-tarifa. A D árszabás szerinti elszámolás 2027. január 1-jétől indulhat el, és két árkategóriát alkalmaz. A jelenlegi, évi 2523 kilowattórás lakossági sávhatárig megmarad az A1 tarifa rezsicsökkentett ára, az ezt meghaladó fogyasztást azonban már nem a jelenlegi, bruttó 70,1 forintos rögzített lakossági piaci áron számolják el. Az ár negyedóránként követi a magyar áramtőzsde, a Magyar Szervezett Villamosenergia-piac (HUPX) árait, azaz a másnapi piacának mozgását.
Az MVM egyelőre önkéntes lehetőségként hirdeti az új konstrukciót, amelyhez kizárólag távlehívható, havi idősoros elszámolású okosmérővel lehet csatlakozni. Ez az az okosmérő, amelynek kiépítésére 54 milliárd forint uniós forrást csoportosított át a kormány, az egészségügyi fejezetektől elvonva a szükséges pénzeket.
Nem egyszerűen piaci ár: még az MVM felára is rákerül
A D tarifa árazásának alapja a HUPX-en kialakuló, euróban jegyzett negyedórás ár. Ezt az MVM az adott napi jegybanki euróárfolyamon forintra váltja, majd hozzáadja saját kereskedői díját. Ez utóbbi jelenleg nettó 13,70 forint kilowattóránként. A társaság azt is kikötötte, hogy a felárat egyoldalúan megváltoztathatja. Ehhez jönnek még a rendszerhasználati díjak, az adók és az áfa.
Szeptemberben a HUPX által jegyzett ár 227 euró/MWh volt, amelynek értelmében az eddigi 70,1 forintos ár helyett 162,4 forintba kerülne egy kWh áram. Egy nem különösebben magas, évi 4000 kWh fogyasztású háztartás esetében az átlagfogyasztás feletti díj eddig 103 544 forint volt. Ezután azonban 239 909 forint lenne- vagyis éves szinten duplájára, mindegy 136 ezer forinttal ugrana meg a rezsiszámla. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a számításban szereplő példa viszonylag visszafogott, a nyári csúcsidőszakban ugyanis a HUPX jegyzése az 500 eurót is megközelítette. Ebben az esetben értelemszerűen a díjszabás is drasztikusan emelkedik.
Az MVM tájékoztatója egyébként ennél is szélsőségesebb példákat vázol fel: szerintük a negyedórás árak a nulla vagy negatív értéktől akár több száz, esetenként ezer euró/MWh fölé is emelkedhetnek. A szolgáltató szerint a tőzsdei árak követése és a fogyasztás megfelelő időzítése teljes egészében az ügyfél felelőssége, ehhez az MVM külön szolgáltatást nem nyújt. Vagyis a kvázi “árfolyamkockázat” teljes mértékben a fogyasztói-némiképp a devizahitelekhez hasonló módon.
Vagyis amikor a nyári hőségben mindenki egyszerre kapcsolja be a légkondicionálót, vagy este egyszerre érnek haza az emberek és indulnak el a nagyobb fogyasztók, éppen azokban az órákban lehet a legdrágább az áram, amikor a családoknak a legnagyobb szükségük van rá.
Este nyolc körül fogyna el a napi rezsicsökkentett keret
A D tarifa egyik legérdekesebb sajátossága- és legnagyobb veszélye-, hogy a 2523 kilowattórás éves kedvezményes mennyiséget az MVM naparányosan veszi figyelembe. Ez normál (nem szökőévben) azt jelenti, hogy napi 6,91 kilowattórát lehet elszámolni kedvezményes áron.
Egy harmincnapos hónapban tehát nagyjából 207, egy harmincegy napos hónapban 214 kilowattóra számolható el rezsicsökkentett áron. Az ezt meghaladó havi fogyasztás kerül át a dinamikus tarifába.
Ha egy évi 4000 kilowattórát fogyasztó háztartás áramfelhasználását egyenletesen osztjuk el, akkor naponta átlagosan 10,95 kilowattórát használ el. Vagyis egyenletes fogyasztás mellett a napi 6,91 kilowattos limit 15 óra után, életszerűbb felhasználás esetén pedig valamivel később fogyna el. Ez azért fontos, mert ebből a számításból az körvonalazódik, hogy éppen a délutáni csúcsidőszak az, amikor a rezsicsökkentett keret “kifut” és átkapcsol a piaci számítási mód. Vagyis az olcsó időszakokban számolhatják el a háztartások az alacsony árú, rezsicsökkentett villanyt, míg a drágább időszakokban már piaci árat kell fizetniük.
Az okosmérő ugyanis rögzíti, hogy a háztartás melyik negyedórában mennyi áramot fogyasztott. Az MVM minden negyedórás fogyasztáshoz hozzárendeli az adott időszak HUPX-árát, majd ezekből a háztartás teljes havi fogyasztásával súlyozott, egyedi átlagárat számít. Ezt az egységárat alkalmazza a havi kedvezményes keret fölötti mennyiségre.
A fogyasztó tehát nem úszhatja meg egyszerűen azzal, hogy a „kedvezményes” 6,91 kilowattórát a drága esti időszakban használja fel. Ha a család fogyasztásának jelentős része magas tőzsdei árú negyedórákra esik, az felhúzza a teljes hónapra kiszámított egységárat.
A számla végösszege ráadásul nemcsak a fogyasztásától, hanem az időjárástól, az erőművek termelésétől, a HUPX-től és még a forint euróval szembeni árfolyamától is függ majd. Vagyis az új árszabással az energetikai hálózat teljes kockázatát kiszervezik a háztartásokhoz, amely bizonytalanságot csak fokoznak az olyan, rossz hatékonyságú és kiszámíthatatlan erőforrások, mint a szélerőművek.
Az okosmérőkkel már az infrastruktúrát is kiépítik
A D tarifa megjelenése különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a Tisza-kormány júliusban- az uniós források megszerzéshez szükséges jogharmonizációs folyamat részeként- fogadta el azt az energetikai törvénycsomagot, amely lehetővé tette elvi szinten a rugalmas díjszabás lehetőségét. A szabályozás jogi lehetőséget teremtett arra, hogy a távlehívható mérővel rendelkező lakossági ügyfelek az egyetemes szolgáltatáson belül is rugalmas, a rövid távú tőzsdei árakat követő szerződést kössenek- mára pedig a konkrét díjcsomag is elérhető.
A törvény külön felhatalmazta az energiapolitikáért felelős minisztert arra is, hogy rendeletben határozza meg a rugalmas tarifához tartozó kedvezményes sávhatárt. A jelenlegi 2523 kilowattóra tehát most még megmaradt, de annak jövőbeni mértéke Kapitány István miniszteri döntésétől függ.
Közben a Tisza-kormány a módosított helyreállítási tervben óriási összeget csoportosított át az áramhálózat fejlesztésére. Kapitány István májusban még 1,4 milliárd euróról, vagyis körülbelül 500 milliárd forintról beszélt, a később meghirdetett teljes program kerete pedig már 1,5 milliárd euró lett. Ezt a csomagot egyébként jelentős részben az egészségügytől elvont mintegy 800 millió euró átcsoportosításával hozta létre a kormány. Vagyis a Tisza az egészségügyi fejlesztésekre szánt uniós forrásokat inkább egy megszorításhoz szükséges infrastruktúra kiépítésére csoportosította át.
A csomag egyébként nem kizárólag okosmérőkre megy el, hanem hálózatfejlesztésre és új megújuló kapacitások csatlakoztatására is (ezek az új szélerőművi kapacitások integrálásához szükségesek- a szerk.), de az okosmérők tömeges telepítése kifejezetten része a kiírásnak.
Ez azért lényeges, mert dinamikus lakossági árazás okosmérők néinlkül nem működtethető. A hagyományos villanyóra csak az elfogyasztott mennyiséget mutatja meg, arra azonban nem alkalmas, hogy negyedórás pontossággal megállapítsa, mikor fogyasztott a háztartás. Az okosmérő viszont folyamatosan továbbítja ezeket az adatokat az elosztónak és a számlázási rendszernek.
Önkéntes, egyelőre
A D tarifa jelenleg még nem kötelező, egyelőre az ügyfél maga kérheti. Ezzel együtt legalábbis árulkodó, hogy a kormány milyen mértékű forrásokat csoportosított át az energetikai rendszer átalakítására. Ráadásul a rezsicsökkentés sávhatárát Kapitány István egyszemélyben módosíthatja, ami az okosmérők terjedésével együtt a rezsicsökkentés kivezetését- vagy jelentős csökkentését- vetíti előre.
Márpedig a Tisza a választási programjában még „Rezsicsökkentés Pluszt” ígért: a rezsicsökkentés megőrzését, energetikai lakásfelújításokat és a háztartások energiaköltségének csökkentését. Ehhez képest az első kézzelfogható eredmény egy olyan tarifa lett, amelyben a sávhatár feletti árat már a tőzsdei alapon, az euróárfolyamtól és az MVM által egyoldalúan meghatározott díjaktól függően állapítják meg.
