A román gazdasági összeomlás következhet be Magyarországon is, ha az IMF követelései megvalósulnának

Többkulcsos adóemelés, kevesebb adókedvezmény, a rezsicsökkentés eltörlése, a kedvezményes hitelek eltörlése, nyugdíjkorhatár emelése-ezt javasolja Magyarországon az IMF, amelynek küldöttsége néhány napja járt itt. Ha az IMF megszorításait megvalósítanák, ugyanolyan gazdasági katasztrófa lehetne, mint Romániában. A románoknál az IMF közbeavatkozása után 25 százalékkal csökkentek a bérek, és 15 százalékkal a nyugdíjak. Emelték az áfát, és az adókat. Mivel csökken a román gazdaság, a GDP, így nő a munkanélküliség, és egyre nagyobb az infláció. Most egy újabb IMF látogatás után újra befagyasztották a béreket és a nyugdíjakat. Nem véletlen, hogy Romániában hónapok óta gyakorlatilag nincs kormány, a miniszterelnök megbukott, de eddig nem tudtak a helyére újat választani.

Szeptember végén és október elején ismét Magyarországra érkezett a Nemzetközi Valutaalap, hogy felmérje a magyar gazdaság állapotát és javaslatokat - avagy követeléseket - fogalmazzon meg. Az IMF október 8-án nyilvánosságra került magyarországi zárónyilatkozata idén 7-7,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, és gyorsan megkezdett kiigazítást sürgetni- vagyis megszorításokat  követelni. 

Brutális megszorításokat követel az IMF

A Világgazdaság beszámolójából kiderül, hogy a Valutaalap szerint a magyar gazdaságot egyszerre több tényező hátráltatja:

• a gyenge beruházási kedv,
• a bérek és a termelékenység közötti növekvő olló,
• a tartósan rossz globális környezet,
• valamint a népesség elöregedése.

Előbbi két pont kapcsán az IMF egyébként egy furcsa önellentmondásba is keveredik, ugyanis bár strukturális gyengeségként azonosítja a gyenge beruházási kedvet, mégis bírálja az előző kormány beruházás-intenzív gazdaságpolitikáját. A Valutaalap szerint ugyanis Magyarországon az elmúlt 16 évben a beruházási politika következtében túl gyorsan nőttek a reálbérek, amit a gazdaság termelékenysége nem követett . A magyar gazdaság gyengeségeit orvosolandó ezért az IMF egy összetett megszorító csomagra tett javaslatot.

• Többkulcsos adóemelés: a magyar egykulcsos személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke a legalacsonyabbak között van a régióban. Egy többkulcsos személyi jövedelemadó– beleértve az alsó szegmensének adókedvezményét –, valamint a családi támogatásokat felváltó adókedvezmények növelnék a bevételeket és az IMF szerint a munkaerőpiaci aktivitást is. A tőkejövedelmek magasabb adóztatása az IMF szerint igazságos lenne, míg a magasabb társasági adókulcs a beruházások teljes leírhatóságával javítaná a hatékonyságot és erősítené a beruházási kedvet. Ez több okból is aggályos lehet. Egyrészt erősítené a fekete- vagy szürkegazdaságot. Tehát a munkáltató inkább nem, vagy éppen csak minimálbérre jelenti be a dolgozót, a fizetésének nagyobb részét pedig feketén adja a munkavállalónak. Ha a dolgozót mégis teljes bérrel jelenti be a munkáltató, akkor a becsületes, gyerekeket nevelő szülők terhe növekedne - ők fizetnének több SZJA-t. 
• Kevesebb áfa- és adókedvezmény: a főként a magasabb jövedelmű háztartásokat segítő mentességeket és kedvezményes kulcsokat szűkítenék, a gyakorlatban azonban ez a családi adókedvezmények, és az anyák adómentességének megszüntetését jelenti.
• Rezsicsökkentés eltörlése: a támogatott energiafogyasztási küszöbök, tehát a rezsicsökkentés mérséklése és a rászorultsági alapon nyújtott készpénzes támogatások bővítése mérsékelné a költségvetési terheket, és hatékonyabb energiafelhasználásra ösztönözne. Magyarán többet kellene az embereknek fizetni és kevesebbet fűteni. Ez egyértelműen a rezsicsökkentés átalakítását jelenti, vagyis azt, hogy csak a  legszegényebb családok kapnának támogatást. Ez ismét a középosztályt - a dolgozó embereket, családokat - sújtaná a leginkább, nekik kellene a jelenlegi rezsi többszörösét fizetniük. 
• Kedvezményes hitelek megszüntetése: a megmaradt hiteltámogatási programokat – köztük például az Otthon start – fel akarják számolni, mivel torzítják a hitelkiosztást és rontják a monetáris politika hatékonyságát. Ez súlyosan érinthetné a kis- és középvállalkozásokat, valamint a családokat, amelyek otthont szeretnének teremteni.  
• Nyugdíjkorhatár emelése: a jövőbe tekintve, a nyugdíj- és egészségügyi kiadások a becslések szerint a GDP csaknem 4 százalékpontjával emelkednek 2050-ig. E nyomás megfékezéséhez a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz akarják kötni, fokozatosan meg akarják szüntetni a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségeket, újra akarják számolni a nyugdíjellátásokat. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága jelentheti a TB-járulék emelését, vagy akár a nyugdíjak csökkentését is, esetleg a 13.-14. havi nyugdíj eltörlését.
• Privatizáció: az IMF jelentése utalást tesz az Orbán-kormányok által a külföldiektől visszavásárolt állami vállalatok eladására. Mint írták, az állami tulajdonú vállalatok tartósan kevésbé nyereségesek és kevésbé termelékenyek, mint az azonos iparágban működő magáncégek. Az állami vállalatok számottevő jelenléte emellett kiszorítja a magánvállalkozásokat, és gyengítheti a magánjellegű versenytársak teljesítményét. Ezért az IMF újra ki akarja árusítani a nemzeti vagyont.
• A pénzügyi szektort terhelő adók megszüntetése: Ez azt jelentheti, hogy eltörölnék a banki különadókat - tehát a bankokat tehermentesítenék.

Ahol az IMF megjelent, brutális megszorítások következtek: itt a katasztrofális román példa

Hogy milyen következményei lehetnek az IMF újbóli behívásának, azt jól mutatja a környező országok példája. A legdrámaibb Romániáé, ahol a fizetések negyedükkel csökkentek a megszorítások miatt. A 2009-ben indult IMF-program alatt, 2010-ben 25 százalékkal csökkentették a közszféra béreit. A megszorítás a legtöbb szociális transzfert ( segélyek és támogatások) is 15 százalékkal csökkentette.. 

A román kormány eredetileg a nyugdíjakból is 15 százalékot vett volna el, amit csak az alkotmánybíróság akadályozott meg. Az így kieső megtakarítás helyére a normál áfakulcsot 19-ről 24 százalékra emelték. 2023-tól többször megjelentek Romániában és újabb megszorításokat javasoltak, amiket a román kormány meg is fogadott. A gazdaság továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van. Románia rekordmagas, GDP-arányosan 9,3 százalékos költségvetési hiánya miatt megszorító csomagokat vezetett be, amelyek áfaemelést, bér- és nyugdíjbefagyasztást tartalmaznak. 

Augusztus 1-jén vezették be újabb megszorító intézkedéscsomagjukat, amely magában foglalja a legfelső áfakulcs 19-ről 21 százalékra emelését és a jövedéki adók növelését. A közszféra béremeléseit és a nyugdíjak növelését befagyasztják, valamint áfát és jövedéki adót is emeltek. A kormány az EU helyreállítási alapjából elérhető forrásokhoz kötött reformokat próbálja végrehajtani. Románia a 28,5 milliárd eurós keret közel egynegyedétől már elesett, eddig kevesebb mint 10 milliárdot hívott le. A gazdaság lassul: a második negyedévben a GDP mindössze 0,3 százalékkal nőtt, az infláció pedig 6,5 százalékos alapkamat mellett is magas. Az év első felében összesen 1,6 százalékos zsugorodást könyvelt el a gazdaság, és a szakértői várakozások szerint az ország mérsékelt recesszióba sodródott. A megszorítások a 2012-es, kormánybuktató tüntetések emlékét idézik fel, és most is erős tiltakozást váltottak ki. A jobboldali AUR párt vezetője, George Simion adófizetési bojkottot hirdetett, és előrehozott választásokat követelt.

Magyarországnak saját tapasztalatai is vannak az IMF-programhoz kapcsolódó megszorítással kapcsolatban. 

A Gyurcsány-kormány a Valutaalappal 2008-ban kötött megállapodásában szerepelt a közszféra nominális béreinek befagyasztása, a 13. havi illetmény megszüntetése, valamint a 13. havi nyugdíj korlátozása. A 2009-es csomag továbbment: eltörölték a 13. havi nyugdíj második részletét, befagyasztották a családi pótlék nominális összegét, a dokumentumban szereplő táppénz-helyettesítési arányt 70-ről 60 százalékra csökkentették, a normál áfakulcsot pedig 20-ról 25 százalékra emelték. És ez a dokumentum kötelezte a kormányt a nyugdíjkorhatár fokozatos, 65 évre emelésére. Az ország 2010-re mégis csődközelbe jutott. 

A mostani ajánlások kísérteties hasonlóságot mutatnak a 2008-2009-es megszorító csomagokkal. 

Az IMF javaslatainak a következménye az lehet, hogy a családok megélhetési költsége nő, több lehet a munkanélküli, nőhetnek a vállalkozások adóterhei, újra megjelenik a fekete- és szürkegazdaság.