Magyarországnak sem mindegy, mi lesz a vége - így áll Trump alig három héttel a választás előtt

Donald Trump munkájával az amerikaiak mindössze 36 százaléka elégedett az amerikai közvélemény-kutatási átlagok szerint. 1946 óta csak Harry Truman volt ennél népszerűtlenebb egy félidős választás előtt. A november 3-i választáson az előrejelzések szerint a Demokrata Párt nagy eséllyel megszerzi a Képviselőházat, a Szenátusért szoros küzdelem várható. Vagyis, a szenátus döntő jelentőségére gondolva, minden lehet. Bármi. A tét természetesen az, hogy Trump ciklusa második felében is szabad kezet kap-e, vagy alkudoznia kell az ellenzékkel. Persze, a helyzet valóban bonyolult, elmondjuk a pontos részleteket. A végeredmény természetesen egész Európa életét befolyásolni fogja. És érthetően Magyarországnak sem mindegy az amerikai választók döntése.

Mi a tét?

Az amerikai törvényhozásnak, a Kongresszusnak két háza van. Egy törvényhez mindkettő jóváhagyása kell.

• Képviselőház (435 fő): minden tagját kétévente választják. Itt dől el a költségvetés, és ez a ház indíthat vizsgálatot a kormány ellen.
• Szenátus (100 fő): a szenátorok hat évre kapnak megbízatást, most a harmadukat választják újra. A Szenátus hagyja jóvá a minisztereket, a szövetségi bírókat és a nagyköveteket.

Jelenleg mindkét házban Trump pártja, a Republikánus Párt van többségben. A Demokratáknak a Képviselőházban három, a Szenátusban négy helyet kell szerezniük a fordításhoz. A Szenátusban 50–50-es állásnál a republikánus alelnök szavazata dönt.

A történelem az ellenzéknek kedvez. Az elnöki ciklus közepén tartott választáson az elnök pártja szinte mindig veszít helyeket a Képviselőházban. A polgárháború óta csak háromszor fordult elő, hogy nem veszített.

Trump népszerűsége mélyponton

Az amerikaiak nagyjából 36–37 százaléka elégedett Trump munkájával, 61 százalék elégedetlen. Ezt mutatja a nagy, független közvélemény-kutatási átlagok összesítése október elején. A legalaposabb, véletlenszerű mintán dolgozó felmérések még rosszabbat mérnek.

Forrás: Pew Research Center, felnőtt lakosság, 2025. február – 2026. október

A Pew szerint a mostani szint nagyjából annyi, mint első ciklusa végén, a 2021. januári Capitolium-ostrom után volt. A legnagyobb változás a saját táborában történt: 2024-es szavazói közül ma már szinte minden harmadik elégedetlen vele.

Hogyan áll a korábbi elnökökhöz képest?

Forrás: The American Presidency Project, Gallup-mérések (az október eleji vagy ahhoz legközelebbi érték). 2026: a független átlagolók október 8-i átlaga, mert a Gallup februárban leállította a mérést; a fekete vonal a különböző mérések 30–37,6%-os sávja. Ford 1974-es választási átlaga kimaradt, mert akkor csak három hónapja volt hivatalban.

1946 óta csak Truman volt népszerűtlenebb egy félidős választás előtt. Az 50 százalék alatti elnökök pártja (akár Republikánus, akár Demokrata) átlagosan 35 mandátumot veszített a Képviselőházban, az 50 százalék felettieké átlagosan 10-et (The American Presidency Project).

Miért fordultak el tőle a szavazók?

Három ok emelkedik ki.

A drágulás. Az infláció áprilisban 3,8 százalékon tetőzött, és nyáron is 3,4 százalék körül maradt, főként a drága üzemanyag miatt. Az AP-NORC kutatóintézet szeptemberi felmérésében a megkérdezettek mindössze 17 százaléka volt elégedett azzal, ahogy Trump a megélhetési költségeket kezeli. Gazdaságpolitikáját is csak 26 százalék támogatja.

Az iráni háború. Az Egyesült Államok és Izrael február végén indított háborút Irán ellen. Az olaj ára azóta több mint 50 százalékkal emelkedett. Az AP-NORC szerint a felnőttek 69 százaléka úgy látja, hogy a háború nem érte meg.

A saját tábor lemorzsolódása. A Pew szerint a fiatal és a latin-amerikai származású Trump-szavazók fordultak el leginkább. A 2024-ben rá szavazó 19–34 évesek 49, a latinók 57 százaléka elégedett ma vele. Azaz, legalább, illetőleg közel a fele régi választóinak nem. A pártokhoz nem kötődő, úgynevezett független szavazók körében is meredeken esett a támogatottsága.

Trump népszerűségének ugyanakkor van egy alsó határa, mert a republikánus törzsszavazók kitartanak mellette. A pártjára nézve inkább az a veszély, hogy a csalódott szavazók egyszerűen otthon maradnak.

Mit mutatnak az előrejelzések?

Képviselőház: Demokrata fordulat várható, kb. 90 százalék eséllyel. A Pew felmérésében a regisztrált szavazók 44 százaléka Demokrata, 36 százaléka Republikánus jelöltre szavazna. A Demokrata szavazók ráadásul jóval motiváltabbak: 63 százalékuk biztosan elmenne szavazni, a republikánusoknál ez 46 százalék.

A független előrejelzők ugyanezt látják:

• Silver Bulletin: Nate Silver statisztikai modellje 93 százalékos esélyt ad a Demokratáknak.
• Fogadási piacok: a fogadók átlagosan 92 százalékra jósolják a Demokrata Képviselőházat.
• Cook Political Report: a pártfüggetlen elemzőcég 224–234 Demokrata mandátumot vár, a többséghez 218 kell.

A republikánusoknak segít, hogy több általuk vezetett államban a saját javukra rajzolták át a választókerületek határait. Ez papíron nagyjából tíz helyet hozhat nekik, bár egy erős ellenzéki hullámot inkább csak tompít.

Szenátus: szoros, a Demokraták enyhe előnyével. Itt négy republikánus helyet kellene megszerezniük úgy, hogy a sajátjaikat megtartják. A felmérések szerint hét kulcsállamban vezetnek, köztük olyan hagyományosan republikánus államokban is, mint Texas, Ohio, Alaszka és Iowa. Az előnyük azonban a legtöbb helyen csak 1,5–4 százalékpont, ami a mérési hibán belül van. A modellek 56 és 75 százalék közötti esélyt adnak nekik, az összesített becslés 60–65 százalék.

Lehetséges kimenet

Három hét van hátra a választásig. Az iráni háború fordulatai és az üzemanyagárak még mozdíthatnak az eredményen, leginkább a Szenátusban.

Mi változhat november után?

Ha a Demokraták megszerzik a Képviselőházat, Trump hátralévő két évében nem tud egyedül törvényt elfogadtatni. A legfontosabb következmények:

• Alku vagy patthelyzet. Minden törvényhez meg kell egyezni az ellenzékkel. Trump várhatóan még több elnöki rendelettel kormányoz, ezeket viszont gyakran megtámadják a bíróságokon.
• Költségvetési csaták. A pénzről a Képviselőház dönt, így nő a kockázata, hogy a szövetségi kormány forrás híján átmenetileg leáll. Joe Biden idején, 2025 őszén már volt egy rekordhosszú, 43 napos leállás.
• Vizsgálatok. Az új többség tanúkat idézhet be és iratokat követelhet. Várható témák: az iráni háború, a vámok és az elnök üzleti ügyei.
• Alkotmányos vádemelés (impeachment). A Képviselőház megindíthatja, de az elnök elmozdításához a Szenátus kétharmada kellene. Ez gyakorlatilag elérhetetlen.
• Kinevezések. Ha a Szenátus is Demokrata-párti lesz, Trump miniszter- és bírójelöltjei elakadhatnak.
• Utódlási verseny. A Republikánus Pártban felgyorsulhat a 2028-as elnökjelöltségért folyó küzdelem. A Demokratákra a győzelem felelősséget is ró: egy esetleges kormányzati leállásért őket is hibáztathatják.

Ha a Republikánusok megtartják a Szenátust, a törvényalkotás így is lelassul, de az elnöki kinevezések zavartalanul folytatódnak.

Mit jelent ez Európának és Magyarországnak?

Közvetlenül kevesebbet, mint elsőre gondolnánk. A külpolitika irányítása az elnöknél marad: ő tárgyal más országokkal, és ő dönt a katonai lépésekről. A Kongresszus elsősorban a pénzen, a szankciókon és a kereskedelmi törvényeken keresztül hat.

Egy ellenzéki többség ezért leginkább a vámpolitikában, az iráni háború finanszírozásában és a külföldi segélyekben hozhat változást. A vámok ügyében a Kongresszus szava amúgy is erősebb lett: az amerikai Legfelsőbb Bíróság februárban kimondta, hogy az elnök vészhelyzeti jogkörre hivatkozva nem vethet ki vámokat. Magyar szempontból így a legkézzelfoghatóbb hatás az európai exportot érintő kereskedelmi döntéseken keresztül jelentkezhet.