Forsthoffer Ágnes kihagyta a vagyonnyilatkozatából a 40 millió forint osztalékot fizető családi céget, pedig máig tagja

Megsérthette a vagyonnyilatkozatról szóló törvényt Forsthoffer Ágnes házelnök, aki kihagyta a családi vállalkozásban üzemeltetett Margaréta Hotel mögött álló Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kf-t. Pedig a cég még osztalékot is fizetett, 40 millió forintot. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény írja elő a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget és határozza meg a formáját. A vagyonnyilatkozati nyomtatvány külön előírja a gazdálkodó szervezetekben fennálló tagságok feltüntetését. Meg kell nevezni a céget és azt is, hogy a nyilatkozó milyen kapcsolatban áll vele: például tag, tulajdonos vagy részvényes, és azt is hogy milyen mértékű a befolyása a szervezetre. Eddig nem volt törvény, ami szankcionálná a törvénysértést, de nemrég a parlament Magyar Péter javaslatára megszavazta, hogy két év börtönnel lehessen büntetni.

Nem tüntette fel a Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft.-ben, tehát a Margaréta Hotelben fennálló tagságát Forsthoffer Ágnes a 2026. május 9-i vagyoni állapotáról szóló, június 4-én keltezett vagyonnyilatkozatában. A dokumentum gazdasági érdekeltségekről szóló oldalán egyetlen vállalkozást sem nevezett meg: a tagságok és tisztségek felsorolására szolgáló táblázatot üresen hagyta, és a Fortrend neve a nyilatkozat más részében sem szerepel.

Pedig a nyilvános cégadatok Forsthoffer házelnököt 2006. szeptember 11. óta aktív tulajdonosként jelölik. Vagyis a cégadatbázisban elérhető adatok szerint a tagsága a bevallás időpontjában is fennállt, amit azonban a házelnök nem vallott be vagyonnyilatkozatában.

Azért is furcsa, hogy a tiszás politikus “kifelejtette" érdekeltségei közül a céget, mert a Fortrend a balatonfüredi Hotel Margaréta mögött álló családi vállalkozás. Márpedig Forsthoffer szállodás múltja közismert, Magyar Péter elsőként a Tisza turisztikai szakértőjeként és alelnökeként mutatta be, mielőtt házelnöknek javasolta.

Kínos: a házelnök követhetett el törvénytelenséget

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.). törvény írja elő a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget és a formáját az 1. számú melléklet határozza meg. 

A vagyonnyilatkozati nyomtatvány külön kéri a gazdálkodó szervezetekben fennálló tagságok feltüntetését. Meg kell nevezni a céget és azt is, hogy a nyilatkozó milyen kapcsolatban áll vele: például tag, tulajdonos vagy részvényes, és azt is hogy milyen mértékű a befolyása a szervezetre. Ugyanígy azt is szükséges megadni, hogy mindezt milyen díjazásért teszi az adott képviselő.

Mint azt említettük, Forsthoffer résztulajdonosa a családi vállalkozásnak, így alapesetben az osztalék kifizetésből is részesülnie kell, ha arról dönt a taggyűlés. Idén a Fortrend a kormányalakítás és a Parlament alakuló ülése után, de még a nyilatkozati határidő előtt, május 26-án döntött 200 millió forint osztalék kifizetéséről.

Ennek ellenére Forsthoffer vagyonnyilatkozatában egy fillért sem vallott be. Erre pedig az sem lehet magyarázat, hogy az osztalékfizetés később volt, mint az alakuló ülés, tavaly ugyanis szintén komoly bevételhez juthatott a házelnök a családi vállalkozásból: 2025-ben ugyanis 40 millió forint osztalék fizetésről döntött a taggyűlés, a nyilatkozatban azonban erre vonatkozó beszámoló sincs.

Főnöke kezdeményezte a szigorúbb szankcionálást.

Az ügy duplán kellemetlen lehet Forsthoffer számára: egyrészt házelnökként kiemelten fontos lenne a házszabálynak és a jogszabályoknak való megfelelés, amit hiányos bevallásával megszegett. Másfelől éppen az ő pártjának elnöke, Magyar Péter volt az, aki börtönnel fenyegette a hasonló kihágokat elkövető képviselőket.

A miniszterelnök június 9-én, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorításáról beszélve azt mondta:

"Én egyáltalán nem tartom túlzónak a kétéves börtönbüntetést".

A kormány ezután a kijelentés után még aznap kiadott egy közleményt is, amelyben a szándékosan valótlan vagy lényeges adatot elhallgató nyilatkozatok esetében érdemi következményeket, egyes esetekben a képviselői megbízatás megszűnését is kilátásba helyezte.

Ennek megfelelően a Tisza Btk. törvénymódosítást is elfogadott, amely szerint a vagyonnyilatkozatokban elhallgatott lényeges vagyoni tény eltitkolása akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Magyar Péter által kezdeményezett Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése büntető tényállás így szól: 

305/A. § *  (1) Aki jogszabályban rögzített vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az arra jogosult felhívását követően, jogszabályban meghatározott határidőn belül önhibájából elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

Az ügy külön érdekessége, hogy Forsthoffer éppen a hibás vagyonnyilatkozatában bírálta a fennálló bevallási rendszert, nyilatkozatának megjegyzésrovatában azt írta, hogy “az előírt adattartalmat alkalmatlannak tartja a vagyoni helyzet és a vagyongyarapodás megállapítására", ezért támogatni fogja annak átdolgozását. Ennek ellenére a házelnök még azt sem írta bele bevallásába, amit jogi kötelezettsége lett volna.