Feloldotta az ukrán csatlakozás vétóját a kormány, pedig az ukránok még mindig nem törölték el a magyar kisebbség jogainak korlátozását

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tegnap megköszönte a magyar kormánynak, hogy feloldotta az ukrán csatlakozási tárgyalások vétóját-innen derült ki, hogy a Tisza-kormány jóváhagyta a második és harmadik klaszter megnyitását. A Financial Times néhány napja már megírta, hogy Magyar Péter arra utasította a magyar diplomatákat, hogy ne akadályozzák a következő tárgyalási klaszterek megnyitásának előkészítését. Korábban a Tisza-kormány még a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak javításához kötötte a vétó megszüntetését, ez azonban eddig nem történt meg. Ukrajna uniós csatlakozása súlyos gazdasági következményekkel járhat Magyarország számára-elsősorban a magyar mezőgazdaság kerülne nehéz helyzetbe. De a kohéziós támogatásokból is jóval kevesebb érkezne. Magyarország részesedése az EU-s forrásokból egy csatlakozás esetén a jelenlegi 8 százalékról akár 3 százalékra csökkenhetne. Ráadásul Ukrajna csatlakozásával egy háborúban álló ország lépne be az EU-ba, vagyis maga az Európai Unió is háborús fél lenne.

Magyarország ezen a héten feloldhatta az Ukrajna és Moldova európai uniós csatlakozási folyamatának újabb szakaszát akadályozó vétóját. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ugyanis megköszönte Magyarországnak, hogy feloldotta két új tárgyalási klaszter megnyitásának akadályát.

“Ukrajna uniós csatlakozása lépésről lépésre halad előre. Ukrajna és Magyarország együtt tesznek lépéseket egymás és az európai egység felé. Az elmúlt napokban az ukrán parlamentben benyújtottak egy, a nemzeti közösségek oktatási jogainak szabályozására irányuló törvényjavaslatot, amelyet az illetékes parlamenti bizottság jóváhagyott. Ma a COREPER szintjén a magyar fél »zöld utat« adott a 2. csoport (»Belső piac«) és a 3. csoport (»Versenyképesség és inkluzív növekedés«) tárgyalási pozícióinak. Köszönöm, Orbán Anita, a csapatmunkát, amely egyszerre szolgálja baráti nemzeteink és egy erős Európa érdekeit.”  – fogalmazott Ukrajna külügyminisztere.

A következő lépés az ukrán parlament döntése lehet a nemzeti kisebbségek jogairól. 

Néhány napja a Financial Times uniós forrásokra hivatkozva már megírta: 

Magyar Péter már utasította diplomatáit, hogy az uniós egyeztetéseken ne akadályozzák azokat a leveleket, amelyek Ukrajnát és Moldovát felkérik a következő tárgyalási szakaszokhoz szükséges álláspontjuk benyújtására. 

A magyarországi támogatás elvileg attól függött, hogy az ukrán parlament elfogadja-e azt a törvényt, amely megerősítené a nemzeti kisebbségek oktatási jogait. Csakhogy eddig az ukrán parlament nem szavazott róla, Szibiha ukrán külügyminiszter is csak a szakbizottságról beszélt. A törvényjavaslatról az ukrán parlament várhatóan október 12-én dönt. 

A szöveg kimondja, hogy az oktatás nyelve továbbra is az ukrán. Ugyanakkor azokban az intézményekben, ahol van olyan osztály vagy csoport, amelyben valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanítanak, garantálják az adott nyelv használatának jogát. Feltétel, hogy a kisebbség nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve legyen.

A tervezet bevezeti a nemzeti kisebbségi státuszú általános középfokú oktatási intézmény fogalmát. Ilyen státuszt az az iskola kaphat, ahol a kisebbségi nyelven tanulók aránya meghaladja az összes diák 50 százalékát.

Kivételesen gyors az ukrán csatlakozási eljárás

Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be hivatalosan a csatlakozási kérelmét. Ezt júniusban követte az Európa Tanács részéről a tagjelölti státusz, a Bizottság pedig 2023 novemberében a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett ajánlatot.

Általánosságban véve – más országok esetében –, öt évig is eltarthatnak a csatlakozási tárgyalások – magyarázta a UK in a Changing Europe kutatócsoport egy 2020. márciusi elemzésében. Bizonyos esetekben ez természetesen gyorsabb is lehet – például Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásakor. Horvátország esetében azonban a folyamat csaknem nyolc évig tartott. Magyarországnak vagy Lengyelországnak hat évre volt szüksége ugyanehhez.

A hosszú adminisztratív felvételi procedúrát végigjáró, újabban csatlakozott, vagy hosszú idők óta tárgyaló közép-kelet-európai államok részére rossz üzenet lehet Ukrajna esetében a kivételes, gyorsított eljárás.

A fotó Ukrajna EU-s csatlakozási kérelmének aláírásakor készült. 

Mit szeretnének az európaiak?

Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról. Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan. A többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: Ausztriában például 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja. 

Milyen gazdasági következményei lehetnek Magyarországon Ukrajna uniós csatlakozásának? 

Elsősorban a magyar mezőgazdaság kerülne nehéz helyzetbe. 

Mivel Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasággal rendelkező, de az európai átlagnál jóval szegényebb ország, csatlakozása esetén a jelenlegi tagországok jelentősen kevesebb pénzt kapnának mind a mezőgazdasági, mind a regionális fejlesztési alapokból. Nemcsak az ország mérete, de a területek fejletlensége miatt is. 

A már Európai Uniós tagállamok gazdái és vidéki közösségei számára tehát a legnagyobb aggodalom a verseny fokozódása és az uniós források áramlása.

A legfontosabb aggályok közé tartozik, hogy Ukrajna belépésével komoly konkurencia jelenhet meg a közép- és kelet-európai mezőgazdasági termelők számára, akik már a közösség részeként működnek. Az ukrán gazdák, különösen a nagyüzemi termelők, jelentős uniós támogatásokban részesülhetnek. Ez a források áramlásának elterelését jelenti, ami a már meglévő tagállamok gazdáinak, különösen a kisebb termelőknek komoly versenyhátrányt jelenthet.

Az uniós támogatások növekedésével Ukrajna a mezőgazdasági termelésben előnyre tehet szert, miközben az EU más tagállamaiban a gazdáknak a források csökkentésével kell szembenézniük. Az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlása különösen veszélyeztetheti azokat a vidéki közösségeket, amelyek jelentős mértékben függnek a mezőgazdaságtól. Az olcsóbb termelési költségekkel és nagyobb termelési volumenekkel rendelkező ukrán gazdák versenyhátrányba hozhatják a közép- és kelet-európai mezőgazdasági vállalkozásokat. A kisebb gazdák számára ez élet-halál kérdése lehet, hiszen a helyi piacokon nem tudnak versenyezni a nagy ukrán termelőkkel.

Az ukrán mezőgazdaság nem csak magyar, de összeurópai szemmel nézve is elképesztő méretű, hiszen az országnak 41 millió hektárnyi mezőgazdasági területe van. Ezeken a termőföldeken nagy élelmiszeripari üzemek működnek, ami komoly veszélyt jelenthet az EU agrárélelmiszer-gazdaságára.

Az országban jelenleg nincs szigorú minőség-ellenőrzés, a növénytermesztésben olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyek az EU-ban már régóta tiltottak, és az állattenyésztésben használt hozamfokozók, antibiotikumok szintén komoly versenyhátrányt okoznak az uniós gazdáknak. Emellett az ukrán termékek jelentős része GMO-alapú, ami további feszültségeket szülne.

Mi több, Ukrajnában több mint 500 ezer hektáron aknák vannak elrejtve a földben, és ezen területek megtisztítása hatalmas összeget igényel. Az ország csatlakozásával a háború utáni újjáépítés költségei elsősorban az uniós gazdákat terhelnék meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is felhívta az Unió figyelmét egy 2025. januári közleményében, hogy a 41 millió hektárnyi ukrán termőföldből 32,5 millió szántóföld. Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében.

Az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja magas, ami gyors beruházási kapacitást biztosít számukra. Ukrajna így gyorsan és könnyedén átállíthatja termelését, ha piaci lehetőség nyílik rá. Jó példa erre a cukortermelés alakulása: Ukrajna a 2021-es 220 ezer hektárról 2024-re több mint 300 ezer hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át. Félő, hogy ez a paradicsom, a burgonya, vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is megtörténhet a búza, a kukorica, vagy a csirkehús és a tojás után.

A Világbank adatai szerint Ukrajna újjáépítése összesen több mint 500 milliárd dollárba kerülne, csak az ukrán állam működtetése pedig 100 milliárd dollárt tesz ki egy évben, amely összegeket Európának kellene állnia.

Ukrajna csatlakozásával több százmilliárdot veszíthet Magyarország

Ukrajna Európai Uniós tagfelvétele a jelenlegi keretek között alapjaiban rajzolná át az EU támogatási rendszerét, különösen a kohéziós és agrárpolitikát, óriási terhet róva az EU költségvetésére. Az Oeconomus tanulmánya szerint ennek a legnagyobb vesztesei a kedvezményezett tagállamok lennének, köztük Magyarország.

Ukrajna csatlakozása a becslések szerint 186 milliárd euró többletkiadást generálna egy hétéves EU-költségvetési ciklusban. Összehasonlításként: Moldova és Georgia együttes csatlakozása csupán 74 milliárd euróba kerülne – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzéséből.

Magyarország részesedése az EU-s forrásokból egy azonnali csatlakozás esetén a jelenlegi 8 százalékról akár 3 százalékra csökkenhetne, egy visszafogottabb, 2030-as forgatókönyv szerint is 20 százalékos csökkenés várható a magyar kohéziós támogatásokban. Ez évi 236 milliárd forint kiesést jelenthet.

Ukrajna a becslések szerint az uniós források 42 százalékára lenne jogosult, ami átrendezné a jelenlegi elosztást és a kohéziós politikát, ennek következményeként – a rendszer jelentős reformja nélkül – Magyarország forrásvesztővé válhat. Ukrajna a Közös Agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettje lehetne.

Ez évi 672 milliárd forintos csökkenést jelenthet az agrártámogatásokból a magyar gazdáknak. A tanulmány szerint a múltbeli bővítések (Spanyolország, Románia és Bulgária példája) egyértelműen mutatják, hogy a rendszer reformja nélkül az integráció pénzügyi és piaci sokkot okozna.

A választások után, 2026. április 15-én tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, miben lesz más kormánya Ukrajna-politikája, Magyar Péter kiemelte, minden szomszédos országgal szövetségesi, sőt ha lehet, baráti viszonyra törekszik. 

Megerősítette: nem támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Arra hivatkozott: teljes képtelenség, hogy egy háborúban álló országot fölvegyen az EU. Úgy vélte: a tagállamok jelentős többsége ezt nem tartja lehetséges forgatókönyvnek, és ugyanazt vallja, mint ő, hogy minden tagjelöltnek ugyanazon az eljáráson kell végigmennie. Jelezte azt is: ha végig is tárgyalják a szükséges csatlakozási fejezeteket, akkor Magyarországon népszavazás lesz Ukrajna uniós tagságáról, és ez „nem az eljövendő tíz évben lesz”.

Ehhez képest még októberben sor kerülhet arra a politikai döntésre, amely hivatalosan is megnyitná Ukrajna számára az új tárgyalási klasztereket, akár a jövő héten esedékes uniós vezetői csúcstalálkozó előtt.