Jön a Tisza-kormány első költségvetése: ki fogja megfizetni a megszorításokat?

A Tisza-kormány első öt hónapja után az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi piac, úgy tűnik, megnyugodott, a forint erősödött. A bérből élő magyar emberek szempontjából a kép viszont kevésbé ennyire kedvező: tízéves csúcson a munkanélküliség, a fizetések nem emelkednek, és gazdasági elemzők szerint jövőre visszatér a drágulás. A legnagyobb kérdés azonban még előttünk van: ki fizeti majd a tervezett megszorítást, vagy finomabban fogalmazva, a költségvetési kiigazítást? Kiket érint majd leginkább? Erre a kérdés kísérelünk meg választ adni.

A kormány a GDP 7,5 százalékának megfelelő idei hiánnyal számol, miközben 2030-ra teljesíteni akarja az euró bevezetésének feltételeit, köztük a 3 százalékos hiányt. Piaci elemzők szerint ehhez már 2027-ben legalább a GDP 1 százalékával kell csökkenteni a hiányt. Az október végén benyújtandó költségvetésből derül ki, hogy ez a teher egészében a bérekre és a közszolgáltatásokra hárul-e, illetve milyen adóemelések és kiadáscsökkentés kísérik.

Nyomasztó munkanélküliség

A KSH szerint a munkanélküliségi ráta június–augusztusban 4,8 százalék volt. Egy év alatt 18,1 ezerrel, 234,7 ezerre nőtt az állástalanok száma. A nők körében a ráta 5,1 százalék, a férfiaknál 4,5 százalék.

A munkakeresés hosszú: május és július között átlagosan 12 hónapig tartott. Az MNB szerint a foglalkoztatottak száma 2024 közepe óta csökken, és idén további 0,5 százalékos visszaesés várható.

Az új munkahelyek egyik fő forrása, a beruházás is gyengül. A feldolgozóipari beruházások az első félévben 16 százalékkal estek vissza, a teljes beruházási volumen pedig a második negyedévben 6,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. És egyre kevesebb az új munkahely.

Nem emelkednek a fizetések

A bruttó átlagkereset júniusban 754 700 forint volt, 7,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez 2023 februárja óta a leglassabb bérnövekedés. A közszférában a bérdinamika egyetlen hónap alatt 9,4-ről 7,1 százalékra esett vissza.

Az MNB a versenyszféra bérnövekedésének további lassulását várja: idén 7,7, jövőre 6,9, 2028-ban 6,3 százalékot. A reálbérek növekedése a teljes gazdaságban az idei 7,3 százalékról 2027-ben 2,6 százalékra fékeződhet. A jegybank szerint a közszféra bérei jövőre azért is lassabban nőnek, mert kiesik az idei egyszeri szolgálati juttatás.

Magyarországon a bérek továbbra is az EU legalacsonyabbjai közé tartoznak. Az MNB adatai szerint a szomszédos tagállamok közül csak Szlovákiában alacsonyabb az átlagbér euróban, és vásárlóerő-paritáson is csak két helyet javul Magyarország rangsora. A jegybank ugyanakkor úgy látja, hogy a gyors bérnövekedést nem támasztják alá a gazdasági alapfolyamatok – ami a bérvisszafogás melletti érvként is olvasható.

A minimálbér a mérlegen

A minimálbér idén 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt még a Fidesz-kormány döntései alapján. A 2024 novemberében kötött hároméves megállapodás 2027-re 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő, de a gazdasági folyamatoktól függően újratárgyalható. Az MNB az előrejelzésében már ennél kisebb emeléssel számol.

A tét nagy. Az MNB szerint a teljes munkaidős dolgozók mintegy 4 százaléka minimálbért, 7 százaléka garantált bérminimumot keres; a kettő között keresőkkel együtt a szabályozott bérek közvetlenül a dolgozók 15 százalékát érintik. Tehát ha a minimálbér lassulásnak indul, annak negatív hatása széles körben végigfut.

Ha a kormányzati kiigazítás előttünk álló éveiben a legalacsonyabb bérek emelése marad el, a terhet azok viselik, akiknek a legkisebb a tartalékuk.

Jövőre visszatér a drágulás

Az idei alacsony infláció nagyrészt az erős forint érdeme, de az MNB szerint ez nem tart ki. A jegybank 2027-re 3,1 százalékos átlagos inflációt vár, amit a magasabb energiaárak és a novembertől emelkedő dohányjövedéki adó is felfelé nyom.

A háztartásokat leginkább az élelmiszerárak érintik. Az idei aszály miatt a búzatermés közel 22, a kukoricatermés 51 százalékkal maradhat el az előző öt év átlagától. Az MNB szerint a feldolgozatlan élelmiszerek ára idén még 4,1 százalékkal csökken, de 2027-ben 5,8, 2028-ban 5,9 százalékkal drágulhat.

Az energia is komoly kockázat. Az európai gázár szeptember közepén 80 euró körül járt megawatt óránként, több mint kétszerese a februárinak. Az MNB előrejelzése azzal számol, hogy a lakossági energiaárakra vonatkozó intézkedések változatlanok maradnak – ha a kiigazítás ezeket érintené, a kép gyorsan romolhat.

A megszorítás számtana

Az idei 7,5 százalékos hiánycélról 2030-ig 3 százalék alá kell jutni, ha a kormány tartja az eurócélt. A Költségvetési Tanács augusztusban arra figyelmeztetett, hogy a magas hiány növelheti a túlzottdeficit-eljárás súlyosbodásának kockázatát. A kormány októberben új középtávú tervet nyújt be, benne a nettó kiadásnövekedésre vonatkozó vállalással – ez a gyakorlatban a kiadások növekedési plafonja lesz.

A kiigazítás egy része automatikus, és ennek egy része a háztartásokat érinti. Az MNB szerint 2027-ben a GDP 1,6 százalékának megfelelő egyszeri tétel esik ki, köztük a fegyveres testületek szolgálati juttatása és a közszolgálati dolgozók lakhatási támogatása. Az MNB technikai előrejelzése a kormányzati fogyasztás reálértékére 2027-ben nulla növekedéssel számol.

Közben a kamatkiadások idén a GDP 3,8 százalékát viszik el, és az MNB szerint 2028-ra is csak 3,1 százalékra mérséklődnek. Ami a hitelezőkhöz kerül, az nem jut kórházra, iskolára vagy szociális ellátásra. Ez a legerősebb érv a fegyelem mellett – de nem mindegy, kinek a rovására teremtik meg.

Ki viseli majd a terhet?

A magyar adórendszer eleve a fogyasztást terheli erősen: a 27 százalékos általános forgalmi adó az EU-ban a legmagasabb. A fogyasztási adók arányában jobban sújtják az alacsony jövedelműeket, akik keresetük nagyobb részét költik el. A Tisza programja az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését ígérte; ebből a lényeges ígéretből azonban nem lett valóság. Valódi adócsökkentési tervek nincsenek, sőt, a KATA adóját duplájára tervezi emelni a Tisza-kormány.

Az emelkedő államadósság, a hiány és az euró bevezetésének terve miatt a Tisza kormány most azt mérlegeli, hogy hová, milyen társadalmi csoportokra helyezze a kiigazítás terhét, erre számos szakértői javaslat született az elmúlt hetekben a kormánypárt környezetében, legutóbb pedig az IMF tette meg erre vonatkozó ajánlását. Hogy az IMF terveinek valósággá válása mivel járna a magyar emberek számára, az Ellenpólus néhány napja - a rossz román példa elemzése segítségével - részletesen beszámolt.

A pénzügyminiszter által bejelentett új vagyonadó független piaci elemzők becslései szerint minimális, 150-250 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek 2027-ben, ez töredéke a szükségesnek.

Uniós pénz: mozdonyokat vesznek vagy munkahelyeket teremtenek?

A felszabaduló helyreállítási és kohéziós források együtt évente a GDP nagyjából 3 százalékát tehetik ki, ami jelentős munkahelyteremtő lehetőség. A pénz nagy része azonban vasútfejlesztésre és járműbeszerzésre megy.

Az MNB szerint az uniós megállapodás után a hazai forrásból finanszírozott állami beruházások visszafogottabbak lehetnek. Ez komoly kockázat: ha az uniós pénz nem kiegészíti, hanem kiváltja a hazai forrásokat, a megtakarítás a hiánycsökkentésre megy, nem a foglalkoztatásra. A kérdés az, jut-e belőle képzésre, lakhatásra és a leszakadó térségekre is.

Ami most eldől

A fiskális fegyelmet sürgető nemzetközi elemzők szerint a költségvetési kiigazítás nem elkerülhető. Az S&P egy fokozattal a befektetésre nem ajánlott kategória fölött, negatív kilátással tartja az országot; egy leminősítés drágítaná a finanszírozást, és végső soron a háztartások hiteleit is.

Az október végére ígért 2027-es költségvetés és középtávú terv választ ad arra, hol húzza meg a kormány a nadrágszíjat. Négy kérdés dönti el a mérleget:

1.    Megmarad-e a 2027-es minimálbér-emelés érdemi mértéke, vagy a kiigazítás a legalacsonyabb bérekből spórol?

2.    A kiadási plafon alatt megvédi-e a kormány az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás reálértékét?

3.    A bevételi oldalon a magas jövedelmek és az extraprofitok, vagy a fogyasztás és a munkavállalók viselik-e a nagyobb terhet?

4.    Az uniós pénzből jut-e képzésre, lakhatásra és a leszakadó térségekre, vagy csak a hiányt csökkenti?

A pénzügyi piac már kifejezte bizalmát a kormány iránt. A bérből élőknek ez a bizalom akkor ér valamit, ha a kiigazítás terhét nem ők viselik.