Pressmantól kapott dollárokból működő kiadóval és Gyurcsány Ferenc kémfőnökének fiával indul újra a Népszabadság

Október 8-án, leállításának tizedik évfordulóján tér vissza a Népszabadság, online újságként és nyomtatott hetilapként. Az új főszerkesztő Tóth Ákos, a lap korábbi főszerkesztő-helyettese lesz. 

A felélesztett pártállami márka- amelynek elődje, a Szabad Nép 1945 márciusától a Magyar Kommunista Párt, később a Magyar Dolgozók Pártja központi lapjaként működött- 1956 novemberében indult a pártlap folytatásaként, és a rendszerváltásig az MSZMP központi lapja volt. Ezt követően szocialista napilapként jelent meg 2016-os leállításáig. A mostani visszatérés tehát egy olyan brandet éleszt újjá, amelynek van tapasztalata a baloldali diktatúrák kiszolgálásában.

Az új lap kiadója a Liberty Press Kft. lesz, amely a Jelen mellett a Népszava kiadói jogaival is rendelkezik. A bejelentett megállapodás szerint a társaság 90 százalékát a 4Sight Media Group Zrt. szerzi meg, a fennmaradó 10 százalék Tóth Ákosé.

Pressmantől kaptak pénzt a Médiatanács új elnökének közreműködésével

A Liberty Press Kft. is a kedvezményezettje volt az amerikai baloldal képviselőjeként fellépő David Pressman nagykövet pénzosztásának, aki 3 nyíltpályázatos és egy meghívásos fordulóban összesen 330 millió forinttal támogatta a magyarországi balliberális sajtót, az akkori kormány gyengítésének céljával. A Szabad Média pályázat 2024. januári hirdetménye szerint az első fordulóban 9,5 millió forintot ítéltek meg a Liberty által kiadott Jelennek. A lap a következő évben ismét feltűnt a nyertesek között: 2025 januárjában további 7 millió forintot ítéltek meg neki, ugyancsak a nagykövetség forrásaiból. Vagyis összesen 16.564.080 forintot kaptak az amerikai baloldaltól. 

Különösen érdekes az új lap szempontjából, hogy a pénzt bár az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége biztosította, a programot a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány bonyolította le. Előbbi vezetője az a Polyák Gábor, akit a Parlament tiszás többsége nemrég a magyarországi sajtótermékeket felügyelő Médiatanács elnökének szavazott meg. Vagyis egy olyan ember felügyeli a magyar sajtó működésének törvényességét, aki külföldi források százmillióival támogatott egyes kiválasztott lapokat. Polyák Gábor egyébként büszkén vallotta be egy nyilatkozatában, hogy "Pressmann pénzosztó embere vagyok". 

Négy tulajdonossal indul újra a volt pártlap

A Liberty Press tulajdonosi jogait gyakorló, frissen bejegyzett 4Sight Media (4Sight, angol szójáték a foresight szóval, amely előrelátást jelent- a szerk.), tulajdonosi körében négy cég található meg: 

• a LaboCorp Group Kft., 
• a Well Management Kft., 
• az L és K Holding Kft. és 
• a tallinni Fisherman’s OÜ. 

A hatmillió forintos alaptőkéhez egyenlő arányban járultak hozzá. A vezérigazgató Vető Balázs, aki a Népszava kiadóját, a 21. Század Média Zrt.-t is vezeti.

Dubaji kötődésű céggel építi a volt pártállami médiát Gyurcsány kémfőnökének fia

A Népszava mögött álló tulajdonosi háló első tagja ifjabb Laborc Sándor, a LaboCorp Group ügyvezetője és többségi tulajdonosa. A csoport bemutatkozása szerint több mint hét országban és három kontinensen vannak jelen. A magyarországi cég mellett azonos névvel a a Dubaji Szilícium-völgyben is üzemel egy LaboGroup nevű cég, amelynek bemutatkozása szerint a kereskedelem és helyi online hírportálok után az energetika, a vízgazdálkodás, az építőipari alapanyagok és a nemzetközi ingatlanbefektetések területére is beléptek

Laborc családi kapcsolatai is rendkívül érdkese: apja, az idősebbik Laborc Sándor a moszkvai Dzerzsinszkij-főiskola állambiztonsági szakán, a köznyelvben KGB-egyetemként emlegetett intézményben tanult. Gyurcsány Ferenc 2007. december 17-én nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójává, ahonnan 2009-ben távozott.

Laborc Sándor nevéhez két súlyos titkosszolgálati botrány is kapcsolódott. Az egyik a Portik-ügy: az NBH akkori vezetője 2008-ban kétszer is találkozott az olajügyekből ismert alvilági szereplővel, Portik Tamással. A hivatal a szervezett bűnözésről akart információkat szerezni, a beszélgetéseken azonban közéleti szereplők kompromittálására alkalmas értesülések felhasználása is felmerült. A parlamenti vizsgálóbizottság súlyos hibának minősítette, hogy Laborc személyesen tárgyalt Portikkal, és nem utasította el kellően annak politikai kijelentéseit. 

A másik az úgynevezett kémper volt, amelynek alapját a magyar titkosszolgálat munkatársain külföldiek bevonásával végzett hazugságvizsgálatok adták. A gyanú szerint a magukat bolgárnak kiadó vizsgálók valójában az orosz titkosszolgálathoz kötődtek, így a magyar elhárítás érzékeny belső információihoz férhettek hozzá. Laborcot azzal vádolták, hogy segített leplezni a feltételezett kémkedést, ezért bűnpártolás miatt állították bíróság elé. Elsőfokon Laborc még 1 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 2017-ben azonban az eljárás jogerős felmentéssel zárult.

Építőipari vállalkozó és a baloldali összefogás

A másik alapító, a Well Management ügyvezetője Wonschina Gábor. A magyar vállalkozás tulajdonosa a szlovák FLP HEKTOR s.r.o., amely 2025-ben közel 270 millió forintos árbevétel mellett 85 milliós veszteséget termelt. Wonschina emellett egy montenegrói építőipari cégnek is a kizárólagos tulajdonosa.

A harmadik alapító, az L és K Holding tulajdonosa és ügyvezetője Krnács Péter Pál, aki szoros kapcsolatban áll a negyedik tulajdonos, Vető Balázzsal. Utóbbi cége a Fisherman’s OÜ Észtországban bejegyzett, tallinni székhelyű társaság, amelyet az észt cégadatbázis szerint 2026. júniusában jegyeztek be, mindössze egyeurós alaptőkével.

Krnács és Vető kapcsolata a Forrás Társadalomkutató Alapítványnál kezdődhetett, ugyanis mindkettőjük neve szerepel a szervezet vezetői között. A Forrás nem sokkal a baloldali összefogás 2022-es választási vereség után alakult, miután az alapítók, Zaránd Péter (Márki- Zay Péter kampányfőnöke), Vető Balázs és Galgóczi Eszter, akik a központi kampánystáb tagjai voltak, kritizálták a baloldali kutatóintézetek teljesítményét. 

Különösen érdekes Zaránd Péter szerepe a történetben, ugyanis miután Tóth Péter- hasonlóan szakmai hiányosságokra hivatkozva- elutasította a baloldali összefogás kampányfőnöki pozícióját, ő kapta meg a feladatot.

Az újrainduló Népszabadság egyik tulajdonosa tehát néhány évvel ezelőtt még a baloldali összefogás választási győzelméért dolgozott Zaránd Péterrel és Tóth Péter közreműködésével, aki azóta a Tisza-kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója.