Ugrás a tartalomhoz
Fejléc kép

Az európai uniós jog legyen erősebb, mint a lengyel nemzeti jog, ezt akarja Donald Tusk

Donald Tusk lengyel miniszterelnököt bírálja egy tekintélyes lengyel elemző a Figaróban. Szerinte veszélyezteti az alkotmányos intézmények függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztását. A szerző, Eryk Mistewicz a történteket puccskísérletnek nevezi. Gondolatmenetének lényege, hogy Donald Tusk azért kerül konfliktusba nemcsak az alkotmánybírósággal vagy a köztársasági elnökkel, de a jegybankkal is, mert az európai unió jogrendjét Lengyelország nemzeti jogrendje fölé akarja helyezni.

Kérjük, támogasd oknyomozó munkánkat! Ellenőrizzük együtt a hatalmat!

Támogatás banki átutalással
Számlatulajdonos:
Cultura Sapiens Kft.
Számlaszám:
10300002-15911172-00014909
Bank:
MBH Bank Nyrt.
Közlemény:
Támogatás

A konfliktus középpontjában az Alkotmánybíróság áll

Mint ismert, Donald Tusk kormánya rendőri erővel avatkozott be a lengyel Alkotmánybíróság működésébe. A rendőrség megjelent az intézménynél, lefegyverezték a parlamenti őrség tagjait, megakadályozták az Alkotmánybíróság elnökének bejutását az épületbe, a kormány pedig átvette az intézmény informatikai szervereinek ellenőrzését.

Mistewicz szerint ezek a lépések súlyosan sértik a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Úgy véli, a kormány célja az, hogy az Alkotmánybíróság összetételének és működésének megváltoztatásával olyan döntéseket érjen el, amelyek megfelelnek a kabinet politikai és jogi elképzeléseinek.

A szerző ezt a folyamatot azzal magyarázza, hogy a lengyel közvélemény-kutatásokban az utóbbi időben erősödött a jobboldal, ezért Tusk elveszítheti a hatalmát a következő választásokon. A publicisztika szerint a miniszterelnök emiatt igyekszik még a választások előtt átalakítani az ország intézményi rendszerét.

Miért ennyire fontos a lengyel Alkotmánybíróság?

A lengyel Alkotmánybíróság nemcsak az alkotmányos jogok védelméért felel, hanem a lengyel jogszabályok és a nemzetközi kötelezettségek összhangját is vizsgálja.

A szerző szerint a vita egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen viszony legyen a lengyel alkotmány és az európai uniós jog között.

Mistewicz úgy látja, hogy Tusk kormánya a korábbi, az alkotmány elsőbbségét hangsúlyozó jogértelmezést egy olyan megközelítéssel kívánja felváltani, amelyben az európai uniós szerződések és kötelezettségek nagyobb súlyt kapnak.

A cikk több olyan alkotmányos rendelkezést is felsorol, amely szerinte a konfliktus részét képezi:

  • az elnök a Lengyel Köztársaság legmagasabb rangú képviselője;
  • a lengyel alkotmány a házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg;
  • az ország hivatalos pénzneme a lengyel złoty;
  • az alkotmány módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges.

A szerző szerint ezek a rendelkezések is veszélybe kerülhetnek, ha a kormány az alkotmányos korlátok megkerülésével kívánja átalakítani az országot.

A jegybank és az elnök körüli konfliktus

A publicisztika egy másik fontos konfliktust is felidéz: Donald Tusk és Adam Glapiński, a Lengyel Nemzeti Bank elnökének szembenállását.

Tusk már 2022-ben, ellenzéki politikusként arról beszélt, hogy el kell távolítani Glapińskit a jegybank éléről. A miniszterelnök vitatja a jegybankelnök mandátumának meghosszabbítását, és jogi szakvéleményekre hivatkozva megkérdőjelezi annak törvényességét. Az államfői hivatal viszont jogszerűnek tartja a kinevezést.

A szerző külön kiemeli Tomasz Siemoniakot, a lengyel titkosszolgálatok koordinálásáért felelős minisztert, aki korábban úgy fogalmazott, hogy „erős emberek” fogják meggyőzni Glapińskit arról, hogy már nem ő a jegybank elnöke. A kifejezés fenyegetésként értelmezhető.

Glapiński a jegybank függetlenségét érintő veszélyre figyelmeztetett. A konfliktusba Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is bekapcsolódott, aki a lengyel jegybankelnök intézményi függetlensége mellett állt ki.

A vita politikai és gazdasági hátterében az euró bevezetésének kérdése is szerepel. Glapiński ellenzi a közös európai valuta lengyelországi bevezetését, és a lengyelek többsége sem támogatja az euró átvételét.

Mistewicz arra is felhívja a figyelmet, hogy a lengyel jegybank több mint 700 tonna aranyat tartalékol. A cikk szerint a lengyelek nem szeretnék, ha az ország aranytartaléka az Európai Központi Bank tartalékai közé kerülne.

Karol Nawrocki államfő szembeszállt a kormánnyal

A konfliktus másik főszereplője Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök, aki a Le Figaró írása szerint az alkotmány védelmezőjeként lépett fel.

Karol Nawrocki

Nawrocki éppen Szenegálban tartózkodott hivatalos látogatáson, amikor értesült arról, hogy a különleges rendőri erők megjelentek az Alkotmánybíróság épületénél. A történtek miatt megszakította útját, és sürgősen visszatért Lengyelországba.

A szerző szerint az államfő a rendőri kordont áttörve jutott be az intézménybe, testőrei és az Alkotmánybíróság szabályosan megválasztott tagjainak kíséretében.

Másnap egyeztetéseket tartott a parlamentben képviselt politikai erők vezetőivel. A konzultációkon a baloldaltól a jobboldalig több párt részt vett, Tusk pártja és az egyik baloldali formáció azonban távol maradt.

A cikk Nawrockit úgy mutatja be, mint aki a kormánnyal szemben az alkotmányos rend és az intézményi függetlenség fenntartásáért lép fel.

Társadalmi tiltakozás és politikai következmények

A szerző szerint a történtek komoly felháborodást váltottak ki Lengyelországban. Az emberek egy része az állami intézmények függetlenségének védelmében mozdult meg.

A cikk egy Res Futura nevű kutatócsoport internetes felmérésére hivatkozik, amely szerint a válaszadók 85 százaléka az Alkotmánybíróság védelme mellett foglalt állást, míg 15 százalék támogatta volna az intézmény vezetőinek eltávolítását és a kormány által tervezett változtatásokat.

A szerző arról is beszámol, hogy három lengyel nagykövet lemondott, mert lelkiismereti okokból nem kívánta vállalni a szolgálatot a kormány intézkedései mellett.

Mistewicz a lengyel történelemre is hivatkozik. Felidézi, hogy az országot 123 éven keresztül felosztották Poroszország, Ausztria és Oroszország között, majd a szabadságért folytatott felkelések és sztrájkok jelentős szerepet játszottak a lengyel államiság helyreállításában. A kommunista rendszer 1981-es hadiállapotát is példaként említi arra, hogy a lengyel társadalom nem törhető meg tartósan erőszakkal.

A cikk végkövetkeztetése szerint a lengyelek az Európai Unió tagjai kívánnak maradni, de olyan unióban, amely tiszteletben tartja a nemzeti alkotmányokat, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot.

Az európai uniós jog legyen erősebb vagy a lengyel alkotmány?

Eryk Mistewicz szerint Donald Tusk kormánya a rendőri erő alkalmazásával olyan határt lépett át, amely veszélyezteti a lengyel alkotmányos intézmények önállóságát. A szerző úgy értelmezi az Alkotmánybíróság és a jegybank körüli konfliktusokat, mint egy szélesebb politikai kísérlet részeit, amelynek célja a hatalmi viszonyok átalakítása és az európai uniós jog nagyobb érvényesítése a lengyel alkotmány rovására.

    Back to top