A CEU-tól az Erstén át a Telexig : kiderült kik pénzelik megbízásaikkal a tiszás kutatóintézetet
A választás előtt a Tisza Párthoz szorosabban, vagy lazábban kötődő közvélemény-kutatócégek nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen pénzekből működtek. Így a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy miből tudták fenntartani magukat az ellenzéki időkben.
Éppen ezért érdekes, hogy az Europion április után a megrendelőiről egy kibővített listát közölt a honlapján – azokról a cégekről, amelyek igénybe vették a szolgáltatásaikat.
Multik, baloldali lapok a listában
A felsorolásban több, politikailag releváns szereplő is felbukkan, így mások mellett a CEU, az Erste Bank, a 24.hu, a Telex és az Euronews.
Közös ezekben a szereplőkben, hogy részben külföldi támogatásokból, pályázati pénzekből működnek.
Mint ismert, a CEU-t a Soros család működteti, de a Telex mögött is meghúzódnak a nemzetközi finanszírozók. A kormánypárti portál eleve külföldi segítséggel indult el, Zdeněk Bakala cseh milliárdos annak idején közel 100 millió forintot tett bele a médiaprojektbe.
Később is sorban érkeztek a nemzetközi források a laphoz: többek között a demokrata vezetésű amerikai külügyminisztérium, a budapesti amerikai nagykövetség, a holland Human Rights Fund, a Google, az European Climate Foundation, valamint svéd és finn magánszemélyek is támogatták őket.
De a meglehetősen hosszú szponzori listában megtalálható továbbá az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Heinrich-Böll-Stiftung és a Prague Civil Society Centre is. Sokat mondó, hogy még a Telex jelentése szerint is 2024-ben a teljes bevételük 10 százaléka származott nemzetközi pályázatokból.
A 24.hu-nak sem kellett hiányt szenvednie külföldi segítségből. Így például sikeresen pályáztak a Google Digital News Initiative-ra, a lap tulajdonosa, Varga Zoltán pedig jelenleg is Globsec nemzetközi tanácsadótestületének tagja. Az osztrák Erste Bankot is ismert szereplő a hazai politikában: kormányzati megbízatása előtt itt dolgozott Kármán András pénzügyminiszter.
Az Europion az előbbieken kívül több nemzetközi hátterű mammutcéget is az ügyfelei között tudhat. A lista szerint a Lidl, a Bosch és a Bolt is rendelt meg munkákat tőlük. Másik oldalról nagyobb magyar vállalatok is támogatták az intézetet, így például a Richter Gedeon, a Noguchi, a Dreher, vagy éppen a ACG Reklámügynökség Kft.
A Tisza-közeli közvélemény-kutatócég oldalán egyébként a választás előtt is kint volt egy ügyféllista, azonban erről hiányoztak még a legizgalmasabb nevek.
Gyurcsány szóvivője a háttérben
Ahogy elsőként számoltunk be róla még az Ellenponton, az Europion tavaly tavasszal aktivizálta magát, annak ellenére, hogy már 2024-ben megkezdte a működését.
Saját magukat applikáció-alapú, telefonos-webes kérdőívekkel dolgozó kutatóplatformnak nevezik. Ezekkel az újszerű módszerekkel, országosan reprezentatív minták alapján mérik a magyar társadalom véleményét különféle témákban (közvéleménykutatás, piackutatás, insight szerzés).
A parlamenti választás előtt egyre több kutatást készítettek aktuálpolitikai kérdésekről, amelyek túlnyomó többsége a Tisza Párt narratíváját erősítette. Így például a Majka-botrány kapcsán azt sikerült kihozniuk, hogy a társadalom többsége szerint belefér a művészi szabadságba "Bindzsisztán vezetőjének fejbelövését" eljátszani.
Ezek után furcsán hat, hogy magukat független szereplőként határozzák meg. A bemutatkozásukban még azt is hozzáteszik, hogy nem dolgoznak oligarcháknak és politikai pártoknak.
Ehhez képest az intézet vezetője, kutatási igazgatója az a Bojár Ábel, aki az egyik legismertebb baloldali nagyvállalkozó, Bojár Gábor fia.
Bojár Ábel egyébként egy másik nemzetközi hátterű kutatóintézettől, a 21 Kutatóközponttól érkezett az Europion igazgatói székébe. Mint ismert, a 21 Kutatóközpontot az erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Róna Dániel vezeti. Vissztérve az Europionra:
az intézet mögött álló cég, az Opinio Institute Kft. ügyvezetője és – egy közbeiktatott cégen keresztül – tulajdonosa Batiz András.
Batiz 2004. októbere és 2006. vége között Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt segítette kormányszóvivőként. Később, a 2019-es főpolgármester-jelölti kampányban pedig ő készítette fel Karácsony Gergelyt a nagyobb és fontosabb beszédek előtt.
Az Europion, pontosabban a mögötte lévő Opinio Institute Kft. pénzügyi tekintetben jól teljesített a választás előtti évben: 52,5 millió forint árbevétel mellett 6,6 millió forint nyereséget tudtak felmutatni.
Külföldi forásokból nem volt hiány
Már első ránézésre szembetűnő volt, hogy az akkori ellenzék súlyához és anyagi helyzetéhez képest ezek az intézetek meglehetősen nagy arányban képviseltették magukat a piacon. Ahogyan az is, hogy látványosan összehangolták tevékenységüket, ami a pártpreferencia-méréseikben látszott a leginkább.
Kutatásaink során egy kiterjedt nemzetközi pénzosztó-hálózatra bukkantunk a háttérben.
Mások mellett az uniós intézmények - az Európai Bizottság és az Európai Parlament -, valamint korábban a demokrata vezetésű amerikai kormányzat is komoly összegekkel támogatták ezeket a projekteket.
Mint kiderült tehát, a Magyar Péteréknek mindvégig kedvező számokat publikáló cégek – így a 21 Kutatóközpont, a Republikon Intézet, a Medián és az Idea Intézet – kiterjedt nemzetközi beágyazottsággal rendelkeznek és a bevételeik számottevő része külföldről származott.
