XXX Kiderült: átalakítja a földbérleti rendszert a Tisza Párt, hogy a külföldi multiknak kedvezzen
A nagy multiknak személyre szabott döntéshozatali mechanizmust vezet be a Agrár-és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek megbízási szerződéssel történő hasznosításánál. Az új rendszer értelmében az állami tulajdonú földterületek bérleti jogát már nem a korábbi, szakmai pályázaton és minimáldíjon alapuló pályázati rendszerben bírálják el, hanem előnyt élveznek azok az ajánlattevők, akik magasabb díjat hajlandók megfizetni. Ez egyértelműen nem a kis családi vállalkozásoknak, hanem a tőkeerős nagyvállalatoknak kedvez- főleg a külföldi multiknak. Utóbbiak ugyanis a földvédelmi törvény értelmében főszabály szerint nem szerezhettek földtulajdont, bérleti konstrukcióban azonban gazdálkodhattak Magyarországon, viszonylag szűk keretek között. A könnyítéssel a családi és kevésbé tőkeerős magyar vállalatok háttérbe szorulhatnak, amelynek következtében megnyílhat az agrárium a külföldi szereplők előtt. Ukrajnában is hasonló lépések előzték meg a Zelenszkij által bevezetett teljes privatizációt.
Átalakította az agrártárca az állami földek egy részének átmeneti használatára vonatkozó kiválasztási rendszert, amit a tárca a “piaci viszonyokhoz igazodással” és az átláthatóság növelésével indokolt. Ugyanakkor az új rendszer valójában minden átláthatóságot ellehetetlenít, a piaci viszonyokhoz való igazodás pedig a jelenlegi piac teljes átrendeződését vetíti előre.
Mi változott?
A minisztérium közlése szerint a korábbi gyakorlathoz képest újdonság, hogy a törvényi minimumnál magasabb használati díj felajánlása előnyt jelenthet az elbíráláskor. Emellett új, egységes kiválasztási szempontrendszert hirdetett meg.
A törvényben megállapított minimáldíjnál (2500 forint/aranykorona/év) magasabb díjú szerződést a törvény eddig sem tiltotta, eddig azonban nem jelentett automatikusan előnyt az elbírálásnál. Most azonban a tárca kifejezetten a bérleti struktúra piaci realitásokhoz való igazításával indokolja a módosítást, ami virágnyelven azt jelenti, megindulhat a szabad licitálás az állami tulajdonú földekre.
Bár a tárca tájékoztatója kifejezetten a fiatal vállalkozók és a Vizet a Tájba program résztvevőit nevezi meg a módosítás kedvezményezettjeiként, a valóságban aligha ezek a csoportok fogják a legmagasabb ajánlatot adni. Erre vélhetően inkább a tőkeerős multinacionális cégek lesznek képesek, akiknek a bérleti konstrukció az egyetlen lehetőségük arra, hogy közvetlen módon folytassanak termelő tevékenységet Magyarországon.
A földforgalmi törvény 2014-ben hatályba lépő módosítása szerint ugyanis az EU-n kívüli magánszemély vagy cég egyáltalán nem vásárolhat földet, az uniós tagállami cégek is ki vannak zárva a földvásárlásból. Vagyis a nagy amerikai és nyugat-európai élelmiszeripari multik legfeljebb magánszemélyeken keresztül szerezhettek eddig földtulajdont, saját jogukon nem. Ez alól azonban- szűk keretek között- kivétel a hosszú távú földbérlet, vagyis ha a nagy multinacionális cégek be akarnak lépni a magyar agrárpiacra, ebben a kostrukcióban tudnak belépni.
Ezt kihasználva 5 nagyobb multinacionális vállalat van jelen a magyar agráriumban:
● a holland Hunland 4000 hektáron gazdálkodik;
● a dán FirstFarms A/S 400 hektárt művel;
● a német Sano 3100 hektáron gazdálkodik;
● a francia AXA biztosító agráriumban érdekelt leányvállalata a Tokaj-hegyvidéken termel;
● ahogy a spanyol tulajdonú Tempos Vega Sicilia is a tokaji borvidéken tevékenykedik.
Tekintve, hogy Magyarországon 5 millió hektár termőföld van (amiből 1,7 millió hektár tartozik a jelen változásokkal érintett Nemzeti Földalaphoz), a kevesebb mint 10 ezer hektáros külföldi részesedés jelenleg kifejezetten csekély. Ugyanakkor a most megpályáztatott, átmeneti megbízások körébe tartozó földterületek összege meghaladja a 20 ezer hektárt, ami jelentős portfólió-bővülést nyithat meg a multi cégeknek.
Ezzel együtt a pályázati rendszer semmivel sem lesz átláthatóbb a korábbinál, a tárca ugyanis indoklás nélkül elutasíthat pályázatokat, míg “birtokpolitikai okokra” hivatkozva akár az alacsonyabb összegre ajánlatot tevő pályázót is előnyben részesítheti. Ez a kitétel- különösen a nagyvállalatok művelési övezetének környékén aligha a frissen belépő, fiatal gazdák térnyerését segíti.
A termőföld kiárusításának kétharmados tilalmának feloldása átlátszó húzás lett volna, körmönfontabb megoldást választottak Magyar Péterék.
Hogy az agrárium külföldi tőkére való átállítására vonatkozó tervekkel rendelkezik a kormányzat, azt nem sokáig titkolták. Miközben az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatos vita fókuszát jelentős részben a köztársasági elnök mandátumának felszámolására és a képviselői cikluskorlátra vonatkozó passzusok vitték el, a közbeszédben jóval kisebb fókuszt kapott, hogy az eredeti javaslata megszüntette volna a földszabályok sarkalatos védelmét. Ez lehetővé tette volna, hogy az érintett rendelkezéseket később egyszerű parlamenti többséggel is átírják.
Amennyiben a javaslat átmegy, az egyértelmű és látványos elköteleződés lett volna a magyar agrárium külföldi tőkének való kiszolgáltatása mellett, amit a friss kormány még nem mert meglépni, így a július 13-án elfogadott változatból ez kimaradt. Ettől függetlenül jól látható, hogy az agrárpolitika a magyar gazdaság külföldi irányba való nyitás felé orientálódik.
Ukrajna példájából lehet tanulni, miért fontos a földvédelmi törvény
Miután Zelenszkij elnök a korrupció és az ország kirablásának felszámolásának ígéretével megnyerte a választásokat, egyik első intézkedése volt- az akkor a küszöbön toporgó Világbank nyomására- a 2020-ban aláírt földpiaci reform.
A 2001-ben elfogadott földek adásvételére vonatkozó moratóriumot, amit utána még tízszer meghosszabbítottak, Zelenszkij eltörölte. A moratórium eltörléséig azok a gazdák, akiknek csak aprócska földjük volt, amelynek művelése nem volt jövedelmező, inkább bérbe adták a területet. A kisbirtokok így nagy mezőgazdasági vállalatok befolyása alá kerültek, amelyek aprópénzért cserébe használták az értékes feketeföldet- némileg hasonló forgatókönyv rajzolódik ki az új földbérleti pályázat esetében is Magyarországon.
A súlyos eufemizmussal reformnak nevezett törvény ugyan csak részlegesen nyitotta meg a földpiacot a külföldi befektetők számára, a hatása azonban így is jelentős lett. Az Oakland Institute 2023-as jelentése szerint alig három év alatt brutális földkoncentráció alakult ki, több mint kilencmillió hektár, az ukrán szántóföldek több mint 28 százaléka állt olyan oligarchák tulajdonában, akik a gyakorlatban három nagy nyugati vállalatnak, a DuPontnak, a Cargillnek és a Bayer-Monsantonak játszották ki az ukrán termőföldet.
Utóbbi cég, amely a nem túl hízelgő, “a világ leggyűlöltebb vállalata” nem hivatalos cím birtokosa lett az amerikai sajtó híradásaiban, már régóta irodával rendelkezik Ukrajnában, ami ugyan nem jelenti azonnal, hogy bármi megkérdőjelezhető ügyhöz rögtön köze is lenne. Fontos azonban felidézni, hogy a cég jelenlétének ténye nem különbözik az amerikai hadsereg azon szokásától, hogy olyan helyeken helyeznek el bázisokat, ahol politikai irányítást akarnak szerezni. Az ugyanis már sokkal érdekesebb egybeesés, hogy az iroda megnyitása egybeesett az IMF és a Világbank által Ukrajna számára nyújtott kölcsön folyósításával, valamint az ennek nyomában felbukkanó külföldi befektetők megjelenésével. Ennek a 17 milliárd dolláros kölcsönnek volt ugyanis a feltétele a földvásárlást korlátozó rendelet enyhítése, illetve a génmódosított technológiát alkalmazó termesztési módszerek legalizálása. Utóbbiban járt élen a Monsanto, amelynek rákot okozó Roundup nevű gyomirtója a későbbiekben komoly fejfájást okozott az amerikai cégnek, utóbb pedig Ukrajnának is.
Ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése után az EU keleti tagállamai összefogást hirdettek az ukrán szárazföldi agrárexport megfékezésére. Miután ugyanis Ukrajna Afrikába irányuló tengeri exportja az Oroszország elleni háború okozta pusztítás következtében akadozni kezdett, Kijev az EU-n keresztül kívánta a harmadik világba exportálni silány, génmódosított terményeit. Csakhogy az uniós agrárszervezetek szerint az áru végül nem Afrikában, hanem az európai piacon kötött ki, amely mind élelmiszerbiztonsági, mind agrárgazdasági szempontból kockázatot jelentett.
Uniós utasítás lehet a nagy multik felé nyitás
Az ukrán importvita, mint később kiderült, egy nagyobb agrárreform előszele volt az Európai Unióban: 2024-ben elkészült az úgynevezett Strohschneider-jelentés, amelynek központi gondolata az EU agráriumát eddig meghatározó területalapú támogatások leváltását célzó hozamalapú támogatási rendszer bevezetése volt.
A nagy GMO-vállalatok képviselőinek közreműködésével összeállított jelentés szerint az európai hagyományos (tehát nem géntechnológián alapuló) termelési modell elavult, ezért az ilyen módon gazdálkodó gazdákat a nagyobb termésátlagot garantáló géntechnológiák felé kell szorítani az uniós támogatási politika megváltoztatásával. Amennyiben pedig az EU szigorú GMO-mentes politikája ilyen módon fellazul, az ukrán agrárium is integrálható lesz az európai rendszerbe. Ez egyrészt a hagyományosan termelő agrárium végét, másrészt a kis-, közepes és nemzeti tulajdonú nagyobb agrárvállalatok csődjét jelentené.
A jelentés az Európai Parlament 2024 októberi ülésszakában a Strasbourgban ülésező AGRI-bizottság elé került, amelynek EP-képviselőként Magyar Péter is a tagja volt. A bizottsági vitán a jelenlegi miniszterelnök hosszasan érvelt a Strohschneider-jelentés mellett, egyetértve azzal, hogy a magyar gazdák magas sztenderdek szerinti termelését elősegítő területalapú támogatásokat fel kell számolni.
Mindezek alapján úgy tűnik, a kormány úgy akar az európai agrárium teljes átalakításán fáradozó Brüsszelnek segíteni, hogy az a lehető legkevésbé legyen feltűnő. Ugyanakkor a Tisza-kormány az új földbérleti szerződéssel kinyitotta az ajtót a külföldi tőke előtt a magyar agráriumban, amelynek következményeit már Ukrajnából ismerhetjük.
