Tarr Zoltán-közeli kiadótól bérel 100 millióért irodát a Tisza Párt a szegedi képviselőinek
A Tisza Párt három szegedi kötődésű képviselője a Mozaik Kiadó és Oktatási Stúdió Kft.-tól bérel irodát az országgyűlési hivatalon keresztül – vettük észre a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban. Stumpf Péter Bence politológus és Gajda Attila tanár egyéni körzetben, Sóti Anikó Zsuzsanna fordító, tolmács pedig listáról szerzett mandátumot.
Belvárosi iroda Szegeden
A hivatalos adatbázis szerint a tiszás képviselők négy évre, július közepétől 2030 május végéig szerződtek a kiadóval.
Ez idő alatt megközelítőleg 100 millió forintot fizetnek ki a szegedi székhelyű cégnek az iroda használatáért.
Mindhárom politikus egységesen havi 710 ezer forint + áfáért bérli a helyiséget. Érdekesség, hogy Stumpf, Gajda és Sóti irodája is a Mozaik Kiadó Somogyi utcai központjában található. A tiszás képviselők tehát fizikailag is a könyvkiadó épületében végzik képviselői munkájuk egy részét.
Az iroda (irodák) alapterületével kapcsolatban pedig mindössze annyi információt osztottak meg az adatbázisban, hogy „négyzetméter: 309”. Ez alapján nem egyértelmű, hogy a három helyiség összterülete ekkora vagy a képviselők egy, közös, nagy területű irodát bérelnek.
Vélhetően utóbbiról van szó, azonban első ránézésre mindkét esetben magasnak tűnik a bérleti díj:
a hivatalnak havi több mint 2,1 millió forintjába kerül Stumpfék helyszínválasztása.
Megnéztük a szegedi irodabérleti árakat, és mindössze egyetlen hasonló kategóriájú ajánlatot találtunk: a belvárosban hirdetnek egy 295 négyzetméteres, prémium, akadálymentesített helyiséget havi 2,5 millió forintért.
A kirívó esetet leszámítva azonban átlagosan 80 és 900 ezer forint közötti összegért lehet kivenni egy 300 négyzetméteres szobát Szegeden.
Bár a kiadó székhelye – ahol a tiszás képviselők szobát bérelnek – Szeged központjában van, ezért a szoba értelemszerűen drágább árfekvésű, kérdés, hogy milyen kategóriát képvisel.
Az elmúlt időszakban egyébként Sóti Anikó és Stumpf Péter is posztolt a helyszínről: mindkét fényképen hasonló típusú íróasztalok, és ugyanazok a narancssárga háttámlájú irodai székek láthatóak.
Közös ügy mentén
A Mozaik feltehetően nem véletlenül szerezte meg a közel 100 millió forint értékű megbízást, a társaság jól láthatóan együttműködött a kormánypárttal a tankönyvkiadás ügyében.
Ennek első jele volt, hogy tavaly decemberi szegedi látogatásán Tarr Zoltán kulturális miniszter látványosan kiállt a könyvkiadó mellett.
„Tegnap, a szegedi országjárás helyszínére tartva elsétáltam a Mozaik Kiadó központja mellett. Egyike a magasszínvonalú tankönyvkiadó műhelyeknek Magyarországon, amely áldozata lett a kormány áldásosnak semmiképpen nem nevezhető tevékenységének” – írta ki Facebookra a kormánypárt alelnöke, aki a „tankönyvkiadás központosítása” ellen szólalt fel.
Tarr akciója után egyébként bekerült a Tisza Párt választási programjába, hogy kormányváltás esetén „megszüntetik az állami tankönyv-monopóliumot”.
A Mozaik és a Tisza Párt közötti jó kapcsolat egy másik esetben is tetten érhető.
Július második felében a kiadó üdvözölte a Tisza-kormány tankönyvpiac megnyitásáról szóló terveit.
Medovarszki György ügyvezető egyenesen úgy nyilatkozott a Szeged TV-nek, hogy „a kampányidőszakban a szabad tankönyvválasztás egy erős jelszó volt. Bízunk benne, hogy ebbe az irányba mozdul el a kormányzat.”
Érdekesség, hogy a kiállásra pár nappal azután került, hogy Tisza Párt képviselői és a Mozaik között megszületett az irodabérleti szerződés.
Szegedi nagyvállalkozó a háttérben
A szegedi kiadó 1992-ben alakult meg, és elsősorban tankönyvek, oktatási kiadványok megjelentetésével foglalkozik.
A Mozaik Kiadó és Oktatási Stúdió Kft. tulajdonosa 2001 óta Török Zoltán, aki idén bevette a tulajdonosi körbe családjának több tagját is. Az ismert szegedi nagyvállalkozó 2011-ben ügyvezető is lett a cégben, vezető pozícióját azóta tartja.
A cégcsoport 2013 környékén komoly nézeteltérésbe került az Orbán-kormánnyal, miután mindvégig ellenezte a tankönyvpiac átalakítását. Erősítette a konfliktust, hogy az Index akkori információi szerint az állam megpróbálta megszerezni a Mozaikot.
A tranzakció végül a könyvkiadó ellenállása miatt nem valósult meg, aminek következtében Törökék állítása szerint jelentősen romlott a piaci helyzetük. Ehhez képest a Mozaik továbbra is stabil szereplője a szektornak.
A cégcsoport tavaly 5 milliárd forint feletti forgalmat bonyolított le, amiből 986 millió forint volt a nyereség.
Tavalyelőtt pedig ennél is jobban ment az üzlet, 1,7 milliárd forintnyi profitot vallottak be.
A politikai csatározások a jelek szerint az üzletember vagyoni helyzetére sem voltak kihatással: 2013-ban 2,1 milliárd, 2015-ben 5,5 milliárd forintra becsülték a vagyonát, és több alkalommal is szerepelt a Napi Gazdaság A 100 leggazdagabb című kiadványában.
Török később az ingatlanpiacon kezdett el befektetni, alaposan bevásárolt értékes szegedi épületekből. 2018-ban nyitotta újra az egykori legendás vendéglőt, a Hágit, amit az egyik cégén keresztül szerzett meg korábban.
A Hági mellett újabb ikonikus épület került Török tulajdonába: 2017-ben az Imosofttal megvásárolta a Quaestor érdekeltségében lévő Régi Hungáriát. A korábbi irányár 600 millió forint volt, amelyet később 480 millióra csökkentettek; a tényleges vételárat nem hozták nyilvánosságra.
2018-ban újabb tétellel gyarapodott Török ingatlanportfóliója: az egykori Lombard-székház is hozzá került, a Szeged.hu cikke szerint az épületre kikerült a Mozaik neve. Az üzletember egyébként a szegedi Virág Cukrászda feletti lakások egy részét is megvásárolta korábban az EDF Démásztól, ahol cégének egyik részlege működött.
Török egyébként nem csak Szegeden, de a fővárosban is terjeszkedett, és több ingatlant is megszerzett.
