Végtelenül gyenge az Ursula von der Leyen vezette Európai Unió, ezért oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz az amerikai-orosz-ukrán béketárgyaláson

A Le Figaro elemzése szerint az Abu-Dzabiban kedden kezdődőtt amerikai–orosz–ukrán háromoldalú tárgyalások egyik legfontosabb sajátossága, hogy az európai országok ugyan jelen lesznek az Egyesült Arab Emírségekben, de nem ülhetnek a tárgyalóasztalhoz. A szerző, Isabelle Lasserre szerint ez Európa diplomáciai súlyvesztését, kínos gyengeségét és bizonyos értelemben politikai megosztottságát is jelzi. Amerika és Oroszország fog dönteni voltaképpen Európa sorsáról is, ez egyúttal Ursula von der Leyen veresége is.

A tárgyalásokat eredetileg technikai egyeztetésnek szánták, amelynek célja a konfliktus feszültségének csökkentése, humanitárius célú övezetek kialakítása, valamint az ukrán biztonsági és energetikai kérdések megvitatása. A Trump-adminisztráció azonban új irányt szabott a folyamatnak: a napirend középpontjába az európai biztonsági rendszer átalakítása került.

Donald Trump szerint a háború lezárása olyan megállapodást eredményezhet, amely egész Európára hatással lesz, és Ukrajna a konfliktus után „kissé más formában” kerülhet ki a háborúból. A Figaró szerint különösen figyelemre méltó, hogy az amerikai elképzelések több ponton egybeesnek a Kreml által régóta hangoztatott követeléssel, vagyis egy Moszkva számára kedvezőbb európai biztonsági rend kialakításával.

Az elemzés felidézi, hogy Oroszország 2008 óta használja az „új európai biztonsági architektúra” kifejezést. A szerző szerint azonban nem a korábbi biztonsági rendszer intézményei vagy szabályai vallottak kudarcot, hanem azok érvényesülését ásta alá Oroszország Ukrajna elleni agressziója és több fegyverzet-ellenőrzési, illetve biztonsági megállapodás megsértése. Ezek között említi a hagyományos európai fegyveres erőkről szóló CFE-szerződést, az INF-megállapodást, a New START-ot és a Budapesti Memorandumot.

A tárgyalások időzítése mindhárom fél számára fontos. Trump a novemberi félidős választások után, a januárban hivatalba lépő, demokrata többségű új Kongresszus előtt szeretne eredményt elérni. Moszkva kihasználná ezt az időszakot, miközben az orosz hadsereg jelentős erőforrásokat emészt fel a háborúban. Ukrajna helyzete ugyanakkor szintén nehéz: az országnak emberhiánnyal, légvédelmi eszközök és elegendő energiaellátás hiányával kell szembenéznie. Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával is igyekszik nyomást gyakorolni Kijevre.

fotó: AFP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy újabb „jaltai megállapodás” veszélyéről beszél. Az 1945-ös jaltai konferencián a győztes nagyhatalmak vezetői Európa háború utáni rendjéről döntöttek. Az ukrán elnök attól retteg, hogy most is Ukrajna és az európai országok megkérdezése nélkül születhetnek döntések a kontinens jövőjéről. És erre egyébként jó esély van: Trump és Putyin megállapodása eldöntheti Ukrajna jövőjét.

Európa csak annyit volt képes elérni, hogy képviselőik Abu-Dzabiban jelen lehessenek, de csak a tárgyalások háttérmegbeszélésein. A lényegi kérdéseket eldöntő tárgyalásokon nem lehetnek jelen. Franciaországot három elnöki tanácsadó, Nagy-Britanniát (ami már nem is része az Európai Uniónak) a nemzetbiztonsági tanácsadó, Németországot a kancellár képviselője, emellett Olaszország és az Európai Bizottság is küldött résztvevőt. Az európai képviselők az ukrán és orosz vállalásokról, az amerikai garanciákról, valamint az ukránokkal és amerikaiakkal folytatott külön egyeztetésekről tárgyalhatnak.

A Figaró Európa háttérbe szorulásának egyik fő okaként a kontinens politikai megosztottságát nevezi meg. Az országok nem értenek egyet abban, hogy tárgyalni kell-e Putyinnal, illetve milyen feltételekkel lehetne lezárni a háborút. Norvégia és Finnország szerint Moszkvával való egyeztetés nélkül nem reális a béke, míg a balti államok, különösen Észtország, ellenzik, hogy engedményeket tegyenek az orosz elnöknek.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is bírálta az európai fellépés széttagoltságát. Egy António Costának címzett levelében arról írt, hogy az összehangolatlan kezdeményezések Európát jelentéktelenné tehetik a békefolyamatban. Egy európai diplomata szerint a belső rendezetlenség gyengíti az EU hitelességét, és magyarázza, miért nincs ott a tárgyalóasztalnál.

A cikk végén Anton Shekhovtsov, a Bécsi Demokratikus Integritás Központ igazgatója arról nyilatkozik, hogy szerinte Oroszország nem azért vesz részt a tárgyalásokon, mert kész a békére, hanem abban bízik, hogy Ukrajna előbb kényszerül engedményekre, mint hogy megérkezne a további nyugati támogatás.

A legfontosabb következtetés: az Abu-Dzabiban zajló egyeztetések nemcsak az ukrajnai háború lezárásáról szólnak, hanem Európa jövőbeli biztonsági rendjéről is. A Le Figaro elemzése szerint Európa legnagyobb problémája jelenleg nem pusztán az, hogy kimaradt a fő tárgyalásokból, hanem az, hogy nincs egységes politikai stratégiája, amellyel érdemben befolyásolhatná a kontinens jövőjéről szóló döntéseket.