Nem diplomata, hanem a legkeményebb ukrángyűlölő történész vezeti az orosz küldöttséget a legújabb béketárgyaláson
Sajátos döntést hozott Putyin orosz elnök: nem diplomatát, és nem is katonatisztet nevezett ki a háromoldalú, legújabb béketárgyalások orosz küldöttségének vezetőjének. Hanem egy történészt, korábbi kultuszminiszterét. Vlagyimir Medinszkij a legkeményebb ukránellenes ideológus Putyin körül, történeti munkásságáért Ukrajnában-távollétében-tíz év börtönre ítélték. Az, hogy ő vezeti a béketárgyalásokat, erősen azt mutatja, hogy az oroszok semmit és semmiben sem akarnak engedni Ukrajnának. Nézzük meg, ki is az orosz főtárgyaló, mit lehet róla tudni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyimir Medinszkijt nevezte ki az Abu-Dzabiban zajló, Ukrajnáról szóló háromoldalú tárgyalások orosz delegációjának vezetőjévé. Medinszkij nem katonai vagy diplomáciai szakértőként ismert elsősorban, hanem a Kreml egyik meghatározó ideológusaként, aki a történelem nacionalista és konzervatív értelmezését képviseli.
A kinevezése azt jelzi, hogy Oroszország továbbra sem kíván engedni az Ukrajnával kapcsolatos alapvető politikai követeléseiből.
Medinszkij korábban, 2012 és 2020 között Oroszország kulturális minisztere volt, jelenleg Putyin tanácsadója. Már a 2022-es isztambuli tárgyalásokon is ő vezette az orosz delegációt, később pedig a 2025-ös törökországi közvetlen egyeztetéseken, valamint az idei tárgyalási fordulóban is fontos szerepet kapott.
Marina Falina, az Utrechti Egyetem professzora a Le Figaró elemzése szerint Medinszkij jelenléte arra utal, hogy Moszkva elsősorban politikai-ideológiai keretben kívánja kezelni a konfliktust. Amikor katonai vezetőket vagy titkosszolgálati képviselőket küld a tárgyalásokra, inkább területi, biztonsági és békegaranciákkal kapcsolatos kérdések kerülhetnek előtérbe.
Medinszkij korábban világossá tette, milyen feltételeket vár el Ukrajnától a háború lezárásához: Kijevnek el kellene fogadnia Moszkva követeléseit, és le kellene mondania a Nyugathoz való integrációról. A tárgyalásokon azzal is érvelt, hogy Oroszország képes hosszú háborút folytatni, példaként a 18. század eleji, 21 évig tartó orosz–svéd háborút említve.

A cikk részletesen bemutatja Medinszkij történelmi és politikai szerepét is. Az 1970-ben, az akkori Szovjetunió ukrán részén született politikus pályája során diplomáciával, marketinggel, egyetemi oktatással és politikával is foglalkozott. Kulturális miniszterként állami támogatásokkal segítette azokat a művészeti alkotásokat, amelyek a Kreml hazafias történelemszemléletét közvetítették. Eközben bírálta a hivatalos történelmi irányt megkérdőjelező filmeket és művészeket. A cikk példaként említi Kirill Serebrennyikov filmrendező ügyét, akit a miniszter politikájának bírálata után állami pénzek elsikkasztásával vádoltak meg. (Serebrennyikov ezután külföldre menekült, és - részint tagadhatatlan tehetsége, részint a nyugat-európai, a kulturális életben szinte kötelező oroszellenesség miatt - az egyik legsikeresebb operarendező lett.)
Medinszkij vezette az Orosz Hadtörténeti Társaságot is, amely jelentős állami támogatásból emlékműveket, könyveket, kiállításokat és konferenciákat szervezett. A szerző ezt a Kreml történelmi szemléletének terjesztését szolgáló intézményrendszer részeként mutatja be.
2020 után, miután nem kapott újabb miniszteri megbízatást, Putyin tanácsadójaként folytatta. Egyik legfontosabb feladata az új orosz történelemtankönyvek összeállításának irányítása lett.
Ezeket ma már az orosz iskolákban használják. A könyvek erősen a Kreml értelmezésében mutatják be a történelmet: például a sztálini megtorlások kifejezés nem szerepel bennük, Sztálint pedig elsősorban a második világháborús győzelem egyik meghatározó alakjaként ábrázolják. Ukrajnában Medinszkijt távollétében tíz év börtönre ítélték az orosz agressziót igazoló dokumentumok készítésével összefüggésben.
A cikk végül felidézi Medinszkij közelmúltbeli kijelentését is, amely szerint Ukrajna történelme 1918-ban kezdődött, és rövid ideig tartott. Ez a megfogalmazás jól érzékelteti, milyen történelmi-politikai nézőpontból közelíti meg az ukrán államiság kérdését.
A lényeg: Medinszkij kinevezése nem pusztán személyi döntés. A Le Figaro értelmezése szerint azt jelzi, hogy az orosz vezetés a béketárgyalásokon is központi szerepet szán saját történelmi és ideológiai céljainak, és továbbra is olyan politikai feltételeket képvisel, amelyek Ukrajna nyugati orientációjának feladását követelnék.