Több tízezren vesztették el állásukat csak augusztusban Magyarországon - miért nő drasztikusan a munkanélküliség a Tisza-kormány alatt?
Mutatjuk a pontos adatokat
A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2026 augusztusában 4 millió 654 ezer fő volt. Ez 21 ezerrel kevesebb a júliusi értéknél. Ugyanebben a hónapban 229 ezer munkanélkülit számoltak össze, 7 ezerrel többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta a júliusi 4,5 százalékról 4,7 százalékra emelkedett. A havi adat gyors képet ad a munkaerőpiac alakulásáról, a tartósabb változásokat azonban a háromhavi átlag mutatja meg jobban. A KSH ezért az augusztusi számok mellett a június és augusztus közötti időszak eredményeit is közölte.
A június–augusztusi háromhavi időszakban átlagosan 4 millió 655 ezer 15–74 éves foglalkoztatott volt. Ez 24 ezerrel maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. A munkanélküliek átlagos száma eközben 18 ezerrel 235 ezerre nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedett. Az augusztusi 4,7 és a háromhavi 4,8 százalék tehát két különböző időszak mutatója.
A foglalkoztatás visszaesése a hazai elsődleges munkaerőpiacon is megjelent. Itt a három hónap átlagában 4 millió 467 ezren dolgoztak, 36 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.
A KSH adatai szerint a munkanélküliek körülbelül egyharmada tartósan nem talál állást.
Az elemzők szerint tíz éve volt utoljára ilyen magas a munkanélküliségi ráta, és egyre több vállalat takarékosodik a munkaköltségeivel - többen munkaerő-racionalizálást hajtottak végre, hogy csökkentsék a költségeiket.
Egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is, ami szintén döntési helyzet elé állítja a munkáltatókat, ráadásul várhatóan az SZJA-rendszer is átalakul, ami szintén új helyzetet hozhat.
Kapitány István: “Felül kell vizsgálni a multik támogatási rendszerét”
A Tisza-kormány gazdaságpolitikai megközelítése szerint szakít a korábbi, közvetlen kormányzati munkahelyteremtő támogatások rendszerével. A kormány mostantól nem ad támogatást azért, hogy a munkahelyeket megtartsák a multik. .
A Fidesz-kormány a vállalatokat közvetlen támogatásokkal és egyedi kormánydöntésekkel segítette, hogy új munkahelyeket hozzanak létre, valamint célzott adó- és beruházási kedvezményeket nyújtott kiemelt iparágaknak.
Kapitány István pedig még májusban egy videóban azt mondta: “felülvizsgáljuk a hazánkban működő multiknak fizetett támogatások keretrendszerét.” Ez azt jelenti, hogy nem kapnak támogatást például arra, hogy munkahelyeket teremtsenek.
Mélyponton az építőipar is
Nemcsak a gyárbezárások okoznak gondokat a munkanélküliség szempontjából. A júliusi építőipari adatok is jelentős visszaesést mutatnak. A KSH adatai szerint júliusban az építőipari termelés volumene 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, júniushoz képest pedig 4,6 százalékkal csökkent. Az épületek építése 10,7, az egyéb építményeké 14 százalékkal esett vissza. A jövő szempontjából sem túl biztatóak a számok: a megkötött új szerződések volumene 24,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ez ráadásul a júniusi 41,9 százalékos zuhanást követte.
A választások után az új kormány az állami beruházásokat nagymértékben visszafogta, és a vállalatok beruházási aktivitása is csökkent. De a magas energia- és építési költségek is fékezik az ágazatot.
A szakértők szerint a kérdés az, hogy az állami beruházások mikor indulhatnak újra. Az építőipar ugyanis jelentős mértékben függ az állami megrendelésektől.
