Nagy bajban a magyar gazdák a magas üzemanyagárak, az aszály és a jégkár miatt, utánanéztünk, hogyan segíthetne a Tisza-kormány - és miért nem teszi?
Nem lesz beleszólása a helyi gazdáknak a földügyekbe?
Néhány napja jelent meg a Magosz Facebook-oldalán egy poszt, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy súlyos következményei lesznek, ha leállítják a helyi földbizottságokat.
Ugyanis teljesen átszerveznék a termőföld adásvételek helyi véleményezését.
“A tervezet alapján megszűnnének a kamara megyei elnökségei, leállítanák a települési agrárbizottságok munkáját és nem lenne kötelező a helyi földbizottság véleményének a kikérése sem.Ez utóbbi módosítás sorsa még erősen kérdéses, várhatóan nem kerül be a törvényjavaslatba. Ellenben felmerül a kérdés, hogy ha megszűnnek a megyei elnökségek és leállítják a települési agrárbizottságokat, akkor lesz-e érdemi beleszólása a helyi gazdáknak a földügyekbe?
A települési gazdák – helyismeretüknél fogva – ugyanis rálátással rendelkeznek a földárakra és ki tudják szűrni például a túl magas vételárakat illetve a színlelt ügyleteket, szerepük ezért kiemelkedő a földforgalomban.” - írták a posztban.
Végül hozzátették: “Határozott álláspontunk, hogy a helyi gazdák közvetlen véleményezési jogát a jelenlegi formában meg kell tartani!”
Várható-e kárenyhítés?
Az aszálykárra bejelentett terület a másfél millió hektárt is meghaladta, ami már most százezer hektárral felülmúlja a 2022-es évet. A fagykárral bejelentett terület az idén 65 ezer hektár.
A Magosz szerint ez minimum 600-800 milliárdos kárt jelent csak a növénytermesztési ágazat számára.
A szervezet azt a kérdést tette fel, hogy várható-e érdemi kárenyhítés? A költségvetési törvényben a jelenleg rögzített fix hazai forrás 28,4 milliárd forint.
“Határozottan kérjük a döntéshozókat, hogy minél több forrást csoportosítsanak át a kárenyhítési alapba, mivel ez sokaknak a túlélést jelenti.” - hívták fel a figyelmet.
A gázolajtámogatás szinte semmit sem ér
Cseh Tibor, a MAGOSz főtitkára az Inforádiónak úgy fogalmazott: tragikus helyzetben van a magyar mezőgazdaság. Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. A szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdáknak nagyon nehéz körülmények között kell dönteniük a jövőről.
“Az év kezdődött egy nagyon erős faggyal a tavaszi időszakban, ami a gyümölcsösöket és a szőlőket érintette. A tavasz és a nyár rendkívül száraz időszak volt.” - mondta.
Lényegében, ahol eddig jó termések voltak még az aszályos években is - például a Dunántúl északi régiójában -, ott is komoly károkról számoltak be a gazdák. A kukorica- és a napraforgótermés is tragikus.
“Kukoricából, amiből a korábbi években exportra termeltünk, importra szorul majd az ország.” - mondta. Hozzátette: a búza több mint felét eddig exportra termelték, az idén valószínűleg csupán a hazai ellátás biztosított.
Cseh Tibor úgy fogalmazott: elfogytak a tartalékok.
A gazdák tömegesen váltanak olyan stratégiára, hogy nem szórnak műtrágyát, és csak a minimális gépi munkákat végzik el, hogy minél többet spóroljanak.
Mert a gázolaj ára is rendkívül magas.
Közben fontos változás lépett életbe a mezőgazdasági gázolaj után járó jövedéki adó-visszaigénylésben. Az év végéig kiállított számláknál a gazdálkodók már a teljes jövedékiadó-tartalmat visszaigényelhetik – a hektáronkénti mennyiségi korlát azonban nem változott.
Cseh Tibor szerint azonban a kormány által bejelentett gázolajkedvezmény nem jelent érdemi segítséget a gazdáknak.
“A gazdák vállalkozók. A számok nyelvén értenek, nem a kommunikáció nyelvén, és a számok azt mutatják, hogy 5000 forint egy gazda számára havonta nehezen értelmezhető támogatás. A jövedéki adó esetében a plusz néhány százalék most literenként csupán 14 forint kedvezményt jelent, mindezt 709 forintos átlagárak mellett, úgyhogy nincs érdemi segítség.” - fogalmazott.
Ráadásul a jövedéki adó kedvezménye eddig sem volt elérhető minden egyes gazda számára. Nem vehető igénybe például a belterületi földterületek után és az állattartók telepi fogyasztására sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett gazdák elesnek a kedvezményektől.
A kormány az uniós válságtámogatás ügyében sem lépett - eleshetnek a gazdák ettől a segítségtől
Az Európai Bizottság az Európai Unió minden tagállama számára, így Magyarország számára is egy 16,6 millió eurós csomagot, válságtámogatást biztosítana, ha a tagállam élne ezzel a lehetőséggel. Ez kifejezetten a műtrágya és az üzemanyagárak emelkedésének kompenzálására lehetne fordítani. Nem mellesleg 200 százalékkal ki lehet egészíteni a tagállami költségvetésből. Cseh Tibor azt mondta: “A gazdák nagyon régóta várják az erről szóló kormányzati döntést.”
A MAGOSZ egyébként erre már júniusban felhívta a figyelmet. Úgy fogalmaztak: már Franciaország és Spanyolország is bejelentette, milyen támogatást ad gazdáinak a megugró műtrágya- és üzemanyagárak miatt. Az uniós pénzek felhasználásában Magyarországnak is gyorsan lépnie kellene, különben a hazai termelők versenyhátrányba kerülhetnek.
A magyar kormány azonban nem lépett.
Pedig már nyár elején elindult a támogatási verseny Európában: van olyan ország, amely nemcsak bejelentette, hanem konkrét összegekkel is megjelölte, milyen segítséget ad a gazdáknak. Franciaország 15 millió eurós keretösszegű támogatást kapott jóváhagyásra a termelőinek. Spanyolország ennél jóval nagyobb, 500 millió eurós támogatási keretre kapott jóváhagyást a megemelkedett műtrágyaköltségek miatt.
A Magosz szerint Magyarországnak is lépnie kellett volna, mert a műtrágya és az üzemanyag ára közvetlenül meghatározza a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét. A búza, kukorica, napraforgó és repce esetében a műtrágya az egyik legfontosabb költségelem, miközben az üzemanyagár a talajmunkától a betakarításon át a szállításig szinte minden munkafolyamatban megjelenik.
A kormány részéről viszont eddig semmilyen lépés nem történt.
“A gazdaszervezet álláspontja szerint a mezőgazdasági termelők, a gazdák ügye kikerült a kormányzat fókuszából.” - mondta az Ellenpólusnak Cseh Tibor, a Magosz főtitkára.
A Magosz a közleményében azt írta: a kormánynak minél hamarabb döntést kell hoznia az Európai Unió által biztosított 16,6 millió eurós válságtámogatás lehívásáról és annak a lehető legnagyobb, 200 százalékos tagállami kiegészítéséről.
A Tisza Párt mást ígért
A kampányban a Tisza Párt egyebek mellett azt mondta, hogy egészséges élelmiszerek áfáját 5%-ra csökkentik, hogy a hazai termékek versenyképesebbek legyenek, és minden magyar család könnyebben hozzáférjen minőségi ételhez. (Nem történt meg az áfacsökkentés.)
Azt írták a programjukba, hogy újra életet lehelnek a kertészetbe és a zöldség-gyümölcs termesztésbe, hogy a hazai termelés stabil és versenyképes legyen.
Azt is ígérték, hogy kiemelten segítik a családi gazdálkodókat, a fiatal gazdákat, valamint a kis- és középvállalkozásokat.
Csökkentik az adminisztratív terheket, egyszerűsítik a házi feldolgozás engedélyezését.
A programjukban azt is kiemelték, hogy az Európai Unióban következetesen képviselik a magyar gazdák érdekeit és a nemzeti agrár- és élelmiszeripar védelmét. (Egyelőre az uniós válságtámogatásban sem történt semmilyen előrelépés, ami miatt jelentős versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gazdák.)
A párt a kampányban megígérte, hogy megerősítik a birtok- és gazdaságátadási támogatásokat, helyzetbe hozva a fiatal belépőket; fejlesztik a szaktanácsadási rendszert.
Végül azt is kiemelték, hogy uniós és hazai forrásból ösztönzik a termelői összefogásokat, bővítik a hitel- és garanciarendszereket, valamint a kedvezményes biztosítási konstrukciókat természeti károkra és járványokra.
