Marine Le Pen az abszolút esélyes, de egyre veszélyesebb elnökjelölt a radikális tüntetőket és bűnözőket hergelő Jean-Luc Mélenchon

Az úgynevezett Fig Data elemzésére építve a Le Figaró azt vizsgálja, hogy Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország(La France insoumise – LFI)vezetője valóban esélyes lehet-e a 2027-es francia elnökválasztás megnyerésére. A közismerten antiszemita és bevándorláspárti, olykor mecsetekben is kampánygyűlést tartó Mélenchon támogatottsága az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett, és a közvélemény-kutatások alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy bejut a második, döntő fordulóba. 2027 áprilisában lesz a francia elnökválasztás. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be. Mélenchon a lassan két hónapja tartó tüntetéssorozatban egyértelmű a gyújtogató, fosztogató radikálisokat támogatja. Saját szavazóbázisát látja az erőszakos tüntetőkben, és különösebben nem is téved ebben.

Mélenchon a tavasz óta csaknem hat százalékponttal növelte támogatottságát. Az elmúlt két hét után, a legnagyobb közvéleménykutatók felméréseinek átlaga szerint a választók 17 százaléka szavazna rá az első elnökválasztási fordulóban. Ezzel Marine Le Pen mögött a második helyen áll, aki 35 százalékkal vezet. Megelőzi Édouard Philippe volt miniszterelnököt, egykori jobboldali, most Macron-párti politikust (13,5 százalék) és Raphaël Glucksmann szocialista politikust (12 százalék) is. A Figaro által vizsgált 23 választási forgatókönyv mindegyikében Mélenchon végzett a második helyen.

A Figaro szimulációja szerint augusztus végén még csak 52 százalék volt annak valószínűsége, hogy bejut a második fordulóba, míg Édouard Philippe esetében ez 65 százalék volt. Az elmúlt két hét adatai alapján Mélenchon továbbjutási esélyét már 97 százalékra becsülték. A kedvező eredményhez azonban jelentősen hozzájárul a régi jobboldali és centrista szavazatok megosztottsága.

Mélenchon legfontosabb támogatói a fiatalok és a társadalom alacsonyabb jövedelmű rétegei. Egy szeptemberi Ipsos BVA-felmérés szerint a 18–24 évesek 42 százaléka támogatná, míg a 70 év felettiek körében mindössze 4 százalékos a népszerűsége. A lassan két hónapja tartó tüntetéseken Mélenchon még a fosztogatásokat sem volt hajlandó egyértelműen elítélni. Nem véletlenül: a szavazói joggal rendelkező bevándorlókra, és különösen a muszlimokra kiemelten számít.

Ugyanakkor komoly problémát jelent számára, hogy rendkívül magas az elutasítottsága. A Toluna Harris Interactive felmérése szerint a választásra jogosultak 56 százaléka biztosan nem szavazna rá. Ez az érték csak Éric Zemmournál magasabb, 57 százalék. Összehasonlításképpen Marine Le Pen elutasítottsága 37, Édouard Philippe-é 42 százalék. A cikk szerint Mélenchon helyzetét tovább rontották az október 17-i erőszakos események is.

A jobboldal és a centrum közös jelöltje lehet az egyik legnagyobb akadály Mélenchon számára. A volt Macron-párti miniszterelnök, Gabriel Attal, a cannes-i polgármester, a hagyományos jobboldalhoz köthető és a felmérésekben egyre jobban szereplő David Lisnard és Macron talán egyetlen kemény politikusa, az egykori belügyminiszter, Bruno Retailleau támogatná az egységes jelöltállítást, Édouard Philippe azonban egyelőre elutasítja. A Cluster 17 felmérése szerint Philippe közös jelöltként akár 20 százalékot is elérhetne, Mélenchonhoz hasonló eredménnyel. A centrista-régi jobboldali politikusok szavazótáborának megosztottsága ugyanakkor Marine Le Pen pozícióját is erősítheti.

A második fordulóban Mélenchon esélyei lényegesen rosszabbak. A Le Figaro által vizsgált 17 lehetséges második fordulós párharc egyikében sem érte el a 39,2 százaléknál magasabb támogatottságot. Összehasonlításképpen Édouard Philippe 48, Raphaël Glucksmann 45 százalékig jutott. A probléma elsősorban az, hogy Mélenchon nehezen tudja megszerezni a más pártok szavazóinak támogatását. Első fordulós választói 93 százalékát megtartaná, de Glucksmann szavazóinak mindössze 23 százalékára számíthatna. Édouard Philippe támogatói pedig ötször nagyobb arányban választanák Marine Le Pent, mint őt.

Mélenchon stratégiája ezért arra épül, hogy egy Marine Le Pen elleni második forduló mozgósíthatja azokat, akik egyébként távol maradnának a választástól, vagy érvénytelenül szavaznának. A felmérések szerint a választók körülbelül egyharmada jelenleg ezt a lehetőséget jelöli meg. Mélenchon pártja, a LFI abban bízik, hogy a második fordulóban a választás a Nemzeti Tömörülés (RN) elleni népszavazássá válhat.

A kommunista képviselőcsoport 17 tagjából kilenc már bejelentette, hogy Mélenchont támogatja Marine Le Pen megállítása érdekében. A további támogatók csatlakozása még változtathat az erőviszonyokon. Marine Le Pennek közben saját politikai és jogi akadályokkal is szembe kell néznie, köztük a Semmítőszékhez benyújtott felülvizsgálati kérelmével.

Összességében Mélenchon jelenleg komoly esélyese a második fordulónak, de az elnöki győzelemhez szükséges szélesebb választói támogatottság egyelőre hiányzik. A kampányból még öt hónap van hátra, így a politikai szövetségek, a jelöltállítások és Marine Le Pen jogi helyzetének alakulása jelentősen módosíthatja az erőviszonyokat. A jelenlegi közvélemény-kutatások azonban még nem mutatnak olyan lendületet, amely Mélenchon számára elképzelhetővé tenné a második fordulós, végső győzelmet.