Teljes a káosz az ügynökakták körül - kiderült, elvben bárkit ki lehet húzni a listáról

36 évet késett, most viszont elképesztő melléfogás az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. Nem túlzás: teljes a káosz az ügyben. Miután Lezsák Sándortól bocsánatot kért Magyar Péter, mert megfigyelt emberből, azaz az áldozatból-legyünk jóhiszeműek-egyszerű tévedésből ügynököt csináltak egy napig, nagyon súlyos probléma derült ki. A Lezsák-ügyben az volt az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának a magyarázata, hogy 163 ember nevét véletlenül rossz oszlopba rakták. Azaz, eddig 163 embert rágalmaztak meg. Arra hivatkoztak, hogy egyetlen excel-oszlopban kapták meg a neveket, együtt az ügynököket és a megfigyelteket. Nekik kellett kiválogatni, és 163 név rossz oszlopba került. De ha véletlenül el lehet rontani, akkor szándékosan is. Ugyan az informatikára hivatkoztak, de mindez azt is jelenti, hogy megtehetik, hogy egyes neveket szándékosan kivesznek az ügynökök közül, pedig ügynökök.

A rendszerváltozás óta eltelt több mint három és fél évtizedben újra és újra felmerült az állambiztonsági iratok teljesebb nyilvánosságra hozatalának igénye. Az LMP és Schiffer András korábban többször kezdeményezte az iratok megnyitását, javaslataik azonban nem vezettek eredményre.

A Tisza Párt többször elmondta, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, a választási programjukban is benne volt. Először október 22-ére ígérték, aztán valamiért elhalasztották. Végül a Nyitott Akták nevű internetes adatbázis végül 2026. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének emléknapján vált elérhetővé. A felületet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) működteti, és bárki keresgélhet benne.

A megnyitás első ütemében a mágnesszalagok, a B-naplók és a 6-os kartonok adatai kerültek a nyilvánosság elé. Ezek nem azonosak a teljes ügynöki iratanyaggal: a dokumentumok hiányosak, sok esetben nem bizonyítják önmagukban a tényleges együttműködést vagy a jelentéstételt. 

A mágnesszalagokon például olyan emberek adatai is szerepelhetnek, akiket az állambiztonság megfigyelt, de soha nem szervezett be.

A botrány akkor robbant ki, amikor Lezsák Sándor, az MDF egyik alapítója, a rendszerváltás egyik legendás alakja, az Országgyűlés korábbi alelnöke neve is megjelent az adatbázis hálózati személyeket tartalmazó részében. Lezsák határozottan visszautasította, hogy ügynöknek nevezzék. Közölte: nem ő jelentett másokról, hanem őt figyelte meg a kommunista állambiztonság. Vagyis, hazudtak róla. Azt is mondta, hogy a téves besorolás súlyos erkölcsi kárt okozott neki, és perelni fog.

A levéltár november 5-én közleményben ismerte el a hibát, és bocsánatot kért Lezsáktól. Kiderült, hogy a neve valóban szerepel a mágnesszalagokon, de nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként. Így ő áldozat volt, nem besúgó, azaz megrágalmazták. A levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz azt mondta: informatikai hiba történt, amelynek következtében mintegy 163 megfigyelt ember neve is bekerült a nyilvános adatbázisba. Mármint, 163 áldozatból besúgót csináltak. (Az informatikai rendszert valaki működteti, mint ahogy a javítást is emberek fogják intézni.) 

A hibás adatokat eltávolították, és - ahogy fogalmaztak - megkezdték a rendszer felülvizsgálatát. Mindenesetre, nemcsak Lezsák Sándort, hanem még 162 embert megrágalmaztak. A főigazgató egyébként utalt arra, hogy vállalja a felelősséget, ami azt jelentheti, hogy lemond. (azóta fel is ajánlotta a lemondását - szerk.)

A főigazgató magyarázata szerint a levéltár az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapott, nagy mennyiségű adatot tartalmazó Excel-állományt dolgozta fel. A különböző nyilvántartási kategóriákat szét kellett választani, ám a feldolgozás során egyes megfigyeltek adatai is átkerültek a hálózati személyek közé. A nyilvántartásban a 04-es kód működő hálózati kapcsolatot, a 05-ös kód pedig olyan személyt jelölt, akiről jelentettek, vagyis akit megfigyeltek. Lezsák Sándor is az utóbbi kategóriába tartozott. 

Tehát, ha lefordítjuk a Levéltár magyarázkodását, mindez azt jelenti, hogy bele lehetett nyúlni a rendszerbe. Azaz, adott esetben bárkit ki is lehet venni. 

A példátlan botrány miatt Magyar Péter bocsánatot kért Lezsák Sándortól. A politikus lánya, Lezsák Anna azonban jelezte: a bocsánatkérést tudomásul veszik, de az ügy ezzel nem zárulhat le. Azt kérdezte, ki kér majd bocsánatot a többi érintettől, akinek a neve szintén tévesen került a nyilvánosság elé.

Tegyük hozzá: az ügynökmúlt kérdése Magyarországon máig rendkívül érzékeny történelmi és erkölcsi ügy. A Kádár-rendszer állambiztonsága emberek tízezreit figyelte meg, tartotta nyilván, próbálta beszervezni, vagy kényszerítette együttműködésre. Egy besúgóként való megjelölés ezért nem egyszerű adminisztratív tévedés: azt a benyomást keltheti, hogy valaki a kommunista diktatúra szolgálatában jelentett barátairól, kollégáiról, ismerőseiről, esetleg saját családtagjairól.

Ami biztos: elképesztő káosz alakult ki az ügynöknévsor körül, de a drámainak szánt listából a Tisza-kormány valószínűtlenül kínos melléfogása lett.