Újabb adóemelések jöhetnek az adóügyi államtitkár szerint - Kövesdy Attilának milliárdos vagyona, luxuslakása van a Riviérán és az osztrák síparadicsomban

Kövesdy Attila szerint lehetett volna a közel 20 adóemelésnél is radikálisabb megszorításokat bevezetni, de egyelőre ezt is megfelelőnek tartja. Vagyis, a következő lépés az újabb adóemelések lehetnek. A Tisza-kormány adópolitikáért felelős államtitkára szerdán ezzel érvelt a parlamentben az adóemelések mellett az Országgyűlésben. Csakhogy a valóságban messze nemcsak a gazdagokat érinti a kormány átfogó adóemelési programja: a katás kisvállalkozók 300 ezer forinttal, a kétgyermekes, 40 év feletti édesanyák pedig akár 1-1,5 millió forinttal fizetnek több adót éves szinten. Persze elképzelhető, hogy akinek több száz milliós befektetéssel és külföldi luxusingatlanokkal rendelkezik, annak ez nem tűnik soknak. Ahogy az Ellenpólus megírta, az adóügyi államtitkárnak luxusháza van Cannes-ban és az egyik legdivatosabb osztrák síparadicsomban is. A Porschéja és közel egymilliárd forintnyi megtakarítása, illetve befektetése mellett.

Kövesdy úgy lett a Tisza Párt adópolitikáért felelős államtitkára, hogy gyakorlatilag egész karrierje során a nagyvállalatok adózását képviselte: összesen 30 évet töltött el a nagyvállalati adóoptimalizációban közismerten élen járó Deloitte-nál, ahol amerikai cégeknek adott tanácsot arról, hogyan tervezzék meg magyarországi adózásukat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy arra vonatkozóan adott külföldi cégeknek tanácsot, hogy törvényes keretek között hogyan tudják a lehető legkevesebb adót befizetni. 

2004-ben igazgató, 2006-ban partner lett, később ő vezette a Deloitte magyar adóosztályát. Ekkoriban az állam is jó ügyfélnek bizonyult. Mint arról az Ellenpólus korábban beszámolt, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején a tanácsadócég 850 millió forintnyi állami megrendelést kapott.

Ez a munka nemcsak a külföldi nagyvállalatoknak, hanem Kövesdynek is jövedelmező volt. Mint arról lapunk korábban beszámolt, az államtitkárnak tizenegy ingatlanban van tulajdona vagy tulajdonrésze. Cannes-ban 89 négyzetméteres lakást vett, az osztrák síparadicsomban, Schladmingban pedig egy 187 négyzetméteres lakás négyötöde az övé. A bevallásban egy Porsche Cayenne, 794 millió forintnyi értékpapír és 110,2 millió forintnak megfelelő bankhitel is szerepel.

Kövesdy nevéhez fűződik a Tisza-kormány megszorítócsomagjának adó- és járulékemeléseket tartalmazó része, amelynek részleteiről az Ellenpólus korábban beszámolt:

1. A személyi jövedelemadó-mentességek korlátozása: „a mentességek pedig a jövőben havi 1 millió forintos felső korlátig lesznek érvényesek”. A dokumentum szerint havi egymillió forintban korlátozzák az szja-mentesség érvényesítését, és a kormány maga is számol azzal, hogy 40–60 ezer háztartás magasabb adót fizethet.
2. A pénzügyi tranzakciós illeték emelésből származó bevételtöbblet: „a pénzügyi tranzakciós illeték 40 milliárd forintot eredményez”. A bankok és ügyfeleik számára magasabb költségeket jelenthet, amelyet illetékváltozásokat a szolgáltatók áthárítják az ügyfelekre. 
3. A KATA havi adója 100 ezer forint: „a havi tételes adó 100 ezer forint, cserébe az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer forint.” A tervezett szabályozás alapján: a KATA havi összege új belépőknek 100 ezer forint, a bevételi értékhatár 18 millióról 22 millió forintra nő.
4. A kiskereskedelmi adó emelése: „A kiskereskedelmi adó alsó kulcsának emelése, a biztosítási adó átalakítása”. A javaslat e két intézkedés és a reklámadó visszavezetése révén együttesen 54 milliárd forint többletbevétellel számol. Lehetséges következmény: a kereskedelmi vállalkozások terheinek növekedése áremeléseken keresztül a vásárlókra hárulhat. 
5. Dohánytermékek adójának emelése:  A költségvetés 90 milliárd forint többletbevétellel számol, és az emelés az érintett dohánytermékek fogyasztói árát is növelheti. A javaslat szerint ez az emelés már 2026. november 1-jétől hatályos intézkedés, nem kizárólag 2027-ben kezdődő változás.
6. Alkoholtermékek jövedéki adójának emelése: „az alkoholtermékek jövedéki adójának 2027. január 1-jétől érvényes emelése 13 milliárd forint”. Az emelésből 13 milliárd forint többletbevételt vár a kormány. A fogyasztói árak az adóemelés részleges vagy teljes áthárítása esetén növekedhetnek.
7. Népegészségügyi termékadó emelése: „a 2027 során hatályba lépő népegészségügyi termékadó-emelés 20 milliárd forint többletbevételt eredményez.” Ez az érintett élelmiszer- és italtermékek drágulásának kockázatát hordozza.
8. Új szén-dioxid-adó, amely 25 milliárd forintos bevételt eredményezhet.
9. Cégautóadó emelése és kedvezménykorlátozás: A cégautóadó esetében korlátozódik a gépjárműadó levonásának lehetősége. Emellett a nagyobb teljesítményű autók adója is emelkedne. Az intézkedésből összesen 30 milliárd forintos többletbevételt várnak.
10. Innovációs járulék emelése: „a közép- és nagyvállalatok által fizetett innovációs járulék pedig 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedik”. Ez 0,2 százalékpontos, az eredeti kulcshoz képest 66,7 százalékos adókulcs-emelkedés.
11. Társasági adó emelése a nagyvállalatoknál: „az 500 millió eurót meghaladó árbevételű, mintegy 3–5 ezer vállalatnál 15 százalékos kulccsal”. A dokumentum szerint a nagyvállalati körben 15 százalékos társaságiadó-kulcsot terveznek, a helyi iparűzési adó részleges levonhatóságával. A társasági adó és az innovációs járulék intézkedéseitől együtt 240 milliárd forint többletbevételt várnak.
12. Vagyonadó bevezetése: „az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékos hozzájárulást ír elő.” A javaslat szerint mintegy 15 ezer adózó érintett. A várt állami bevétel 200 milliárd forint.
13. Rehabilitációs hozzájárulás emelése:„A rehabilitációs hozzájárulás emelése 35 milliárd forint többletbevételt hoz.” Az érintett munkáltatók fizetési kötelezettsége emelkedik. Ez elsősorban vállalati többletteher, nem közvetlen lakossági adó.
14. Vízkészletjárulék emelése: „a vízkészletjárulék emelése 19 milliárd forint”. A vízkészleteket használó gazdasági szereplők költségei növekedhetnek.
15. A vállalkozások egyéb adóterheinek növelése. A dokumentum az alábbi további intézkedéseket is felsorolja:

• Adótervezés szigorítása 70 milliárd Ft
• Bányajáradék emelése 37 milliárd Ft
• Adómentes reprezentációs keret csökkentése 3 milliárd Ft
• Munkavállalói Résztulajdonosi Programok kifizetéseinek szochója 2 milliárd Ft
• Előadóművészek és sportolók forrásadóztatása 1 milliárd Ft
• Levegőterhelési díj kiterjesztése 5 milliárd Ft
• „az adómentes reprezentációs keret szűkítése, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programok kifizetéseinek szociális hozzájárulási adóztatása”

Miután az államtitkárt szembesítették a brutális adóemelés negatív hatásaival, egy egészen megdöbbentő védekezéssel állt elő: állítása szerint nem tudja követni Szalai Piroskát, a Fidesz gazdasági szakpolitikusát, aki szerinte túl sok számadattal zavarta össze a kormány adószakértőjét.

Az adóügyekért felelős államtitkár végül meg sem kísérelte nem érdemben megvédeni saját adóemelési programját. 

Ettől függetlenül további adóemeléseket is indokoltnak látna. Ugyanebben a parlamenti vitában úgy fogalmazott:

"bizonyos típusú beavatkozásokra az adórendszerben, és lehet adóemelésnek hívni vagy kiigazításnak hívni, de a költségvetésnek bevételekre szükségük van (...) szerintünk ez egy jó balansz, nyilván lehetett volna sokkal radikálisabban is emelni az adókat."

Az azonban világosan látszik, hogy Tisza párt nagyvállalati adóoptimalizációs szakemberéből lett adóügyi államtitkár adóemelési csomagjával feltűnően nem a külföldi multik jártak rosszul.