Sokkal több embert érintenek a jövő évi megszorítások, mint azt sejteni lehetett - mától nyilvános a költségvetés

Hosszas hallgatás, és néhány lépés ismertetése után tegnap éjfélkor végül benyújtották a 2027-es költségvetést. Így már ismerjük a teljes költségvetést. A legfontosabb megállapítás, hogy 930 milliárd forintot vonnak el a jövő évben az emberektől és vállalkozásoktól. Emellett tartalmazza a büdzsé, hogy a hazai támogatású beruházásokat 442 milliárddal csökkentik. Ez munkahelyek ezreinek a megszünését vonhatja maga után, magyarul, tovább fog nőni a munkanélküliség. Mint ismert, augusztusban 10 éves munkanélküliségi rekord dőlt meg Magyarországon. A költségvetésből kiderül, hogy nő a családi pótlék, a nyugdíjminimum, de a 14. havi nyugdíjat csökkentik. A vállalkozások támogatását 169,5 milliárd forinttal vágják meg, ami újabb munkahelyeket veszélyeztet. De számos új adónemmel, a kiskereskedelmi adó és a társasági adó növelésével is szorongatja majd a hazai cégeket még a Tisza-kormány. A Világgazdaság úgy fogalmaz, hogy 2027 a megtorpanás éve lesz, és enyhén szólva nem a béremelkedés időszaka jön.

A költségvetésre hamarosan visszatérünk részletesen, de a legfontosabb megállapítások első ránézésre a következők: 

1. A kormány jelentős, 929 milliárd forintos adóbevétel-növelő intézkedéscsomagot tervez.
2. A személyi jövedelemadó-mentességek korlátozása
   „a mentességek pedig a jövőben havi 1 millió forintos felső korlátig lesznek érvényesek”
   A dokumentum szerint:
   - Havi egymillió forintban korlátozzák az szja-mentesség érvényesítését.
   - A kormány maga is számol azzal, hogy 40–60 ezer háztartás magasabb adót fizethet.
   - Az intézkedés 45 milliárd forintos költségvetési többletbevételt eredményezhet.
   - Az érintettek elsősorban az szja-mentességre jogosult, magasabb keresetű édesanyák.
3. A pénzügyi tranzakciós illeték emelésből származó bevételtöbblet
   „a pénzügyi tranzakciós illeték 40 milliárd forintot eredményez”
   A bankok és ügyfeleik számára magasabb költségeket jelenthet, amelyet illetékváltozásokat a szolgáltatók áthárítják az ügyfelekre. 
4. A KATA havi adója 100 ezer forint
   „a havi tételes adó 100 ezer forint, cserébe az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer forint.”
   A tervezett szabályozás alapján:
   - A KATA havi összege 100 ezer forint.
   - A bevételi értékhatár 18 millióról 22 millió forintra nő.
   - Újra lehetővé válna a cégeknek történő számlázás, valamint a mellékállásban és nyugdíjasként történő katázás.
5. A  kiskereskedelmi adó emelése
   „A kiskereskedelmi adó alsó kulcsának emelése, a biztosítási adó átalakítása”
   

   A javaslat e két intézkedés és a reklámadó visszavezetése révén együttesen 54 milliárd forint többletbevétellel számol. Lehetséges következmény: a kereskedelmi vállalkozások terheinek növekedése áremeléseken keresztül a vásárlókra hárulhat. 

6. Dohánytermékek adójának emelése

   „A dohánytermékek jövedéki adójának 2026. november 1-jétől hatályos emelése 90 milliárd forint”
   - A költségvetés 90 milliárd forint többletbevétellel számol.
   - Az emelés az érintett dohánytermékek fogyasztói árát is növelheti.
   Fontos, hogy a javaslat szerint ez az emelés már 2026. november 1-jétől hatályos intézkedés, nem kizárólag 2027-ben kezdődő változás.
7. Alkoholtermékek jövedéki adójának emelése
   „az alkoholtermékek jövedéki adójának 2027. január 1-jétől érvényes emelése 13 milliárd forint”
   Az emelésből 13 milliárd forint többletbevételt vár a kormány. A fogyasztói árak az adóemelés részleges vagy teljes áthárítása esetén növekedhetnek.
8. Népegészségügyi termékadó emelése.  „a 2027 során hatályba lépő népegészségügyi termékadó-emelés 20 milliárd forint többletbevételt eredményez.”
   Ez az érintett élelmiszer- és italtermékek drágulásának kockázatát hordozza.
9. Új szén-dioxid-adó
   „A szén-dioxid-adó 25 milliárd forint”
   A dokumentum új szén-dioxid-adóval számol, amely 25 milliárd forintos bevételt eredményezhet.
   Lehetséges következmény: Ezek egy része a fogyasztói árakban is megjelenhet, de a költségvetési dokumentum nem részletezi az adó pontos alkalmazási körét.
10. Cégautóadó emelése és kedvezménykorlátozás
    „A cégautóadó esetében korlátozódik a gépjárműadó levonásának lehetősége”  Emellett a nagyobb teljesítményű autók adója is emelkedne. Az intézkedésből összesen 30 milliárd forintos többletbevételt várnak.
    Elsősorban a vállalkozásokat és a cégautókat fenntartó szervezeteket érintheti hátrányosan.
11. Innovációs járulék emelése
    „a közép- és nagyvállalatok által fizetett innovációs járulék pedig 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedik”
    Ez 0,2 százalékpontos, az eredeti kulcshoz képest 66,7 százalékos adókulcs-emelkedés.
    Az intézkedés a közép- és nagyvállalkozások terheit növeli.
12. Társasági adó emelése a nagyvállalatoknál
    „az 500 millió eurót meghaladó árbevételű, mintegy 3–5 ezer vállalatnál 15 százalékos kulccsal”
    A dokumentum szerint a nagyvállalati körben 15 százalékos társaságiadó-kulcsot terveznek, a helyi iparűzési adó részleges levonhatóságával.
    A társasági adó és az innovációs járulék intézkedéseitől együtt 240 milliárd forint többletbevételt várnak.
13. Vagyonadó bevezetése
    „az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékos hozzájárulást ír elő.”
    A javaslat szerint mintegy 15 ezer adózó érintett. A várt állami bevétel 200 milliárd forint.
14. Rehabilitációs hozzájárulás emelése
    „A rehabilitációs hozzájárulás emelése 35 milliárd forint többletbevételt hoz.”
    Az érintett munkáltatók fizetési kötelezettsége emelkedik. Ez elsősorban vállalati többletteher, nem közvetlen lakossági adó.
15. Vízkészletjárulék emelése
    „a vízkészletjárulék emelése 19 milliárd forint”
    A vízkészleteket használó gazdasági szereplők költségei növekedhetnek.
16. A vállalkozások egyéb adóterheinek növelése
    A dokumentum az alábbi további intézkedéseket is felsorolja:
    -Adótervezés szigorítása    70 milliárd Ft
    -Bányajáradék emelése    37 milliárd Ft
    - Adómentes reprezentációs keret csökkentése    3 milliárd Ft
    - Munkavállalói Résztulajdonosi Programok kifizetéseinek szochója    2 milliárd Ft
    - Előadóművészek és sportolók forrásadóztatása    1 milliárd Ft
    - Levegőterhelési díj kiterjesztése    5 milliárd Ft
    „az adómentes reprezentációs keret szűkítése, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programok kifizetéseinek szociális hozzájárulási adóztatása”
17. Az élelmiszer-árrésstop kivezetése
    „az árrésstop kivezetésének hatását is figyelembe véve – 3 százalék körül alakulhat”
    Következmény: egyes alapvető élelmiszerek drágulása lehetséges. 
18. Gazdaságfejlesztési és vállalkozástámogatási kiadások csökkentése
    A táblázat a következő tételt tartalmazza:
    „Nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások”
    Tervezett kiadáscsökkentés: 169,5 milliárd forint.
    

    Az érintett területek között szerepelnek a Széchenyi Kártya Programok, ipari parki, térségi és közműberuházások, valamint az Agrár Széchenyi Kártya.
    Ez a vállalkozások szempontjából különösen fontos: a hazai finanszírozás mérséklése a támogatott hitel- és fejlesztési lehetőségeket befolyásolhatja. A dokumentum ugyanakkor uniós forrásokkal történő részleges kiváltást is tervez.

19. Általános intézményi megszorítások
    „a működési kiadások 10, a felhalmozási kiadások 20 százalékos csökkentése”
    A szöveg a kisebb, tételesen nem nevesített előirányzatoknál írja elő ezt a takarékossági célt.
    Következmény: egyes állami intézményeknek kevesebb pénz jut működésre és beruházásokra. A szolgáltatásokra gyakorolt hatás azonban intézményenként eltérhet.
20. Közel 442 milliárd forinttal csökkenő hazai finanszírozású központi beruházások
    „a hazai finanszírozású központi beruházások mintegy 442 milliárd forinttal csökkennek.”
    Ez jelentős visszafogás a hazai beruházási kiadásokban.
21. A közösségi fogyasztás visszaesésének terve
    A költségvetés szerint a közösségi fogyasztás 2026-ra várt 2,4 százalékos növekedése után 2027-ben 1,7 százalékkal csökkenne.
    A közösségi fogyasztás mérséklődése közszolgáltatási kiadásokkal is összefügghet, de önmagában nem mutatja meg, mely konkrét szolgáltatásokat érintené hátrányosan.
22. A 14. havi nyugdíj megígért bővítése nem szerepel a 2027-es tervben
    „megmarad a 13. havi és egyheti mértékkel a 14. havi nyugdíj is.”
    A költségvetés a 14. havi nyugdíj már meglévő egyheti részével számol. Az eddigi kampányígéret az volt, hogy 2027-ben már kétheti nyugdíjat fizetnek ki, és így 2029-re lesz teljes a 14. havi. További heti részlet 2027-es bevezetését nem tartalmazza ez a megfogalmazás. Azaz, a nyugdíjasok kevesebb pénzt fognak kapni, mint amit amire érthetően számítanak.