Véres háború a radikális, erőszakos tüntetők és a rendőrök között Franciaországban, Spanyolországban a reménytelen helyzetben levő nyugdíjasok tiltakoztak

Folytatódtak az erőszakos tüntetések Franciaországban. A szakszervezetek szerint 800 ezer ember tüntetett. A boltosok felkészültek a fosztogatásokra: a forgalmasabb nagyvárosi helyeken bedeszkáztak az éttermek, üzletek kirakatát, a Champs-Elysées-n még vasrácsokat is tettek a hatalmas üvegtáblák elé. Kevesebb boltot raboltak így ki, de a radikális baloldali csoportok ezúttal is megtámadták a rendőröket. Molotov-koktéllal harcoltak a rendőrök ellen, azok vízágyúkkal válaszoltak. Ezernél több erőszakos tüntetőt bevittek a rendőrök. Elvben a megélhetési gondok ellen tüntettek, az más kérdés, hogy rombolásba fordult át a gazdasági jellegű tiltakozás több városban is. Spanyolországban nyugodtabb volt a tüntetés-hétvége, ott elkeseredett nyugdíjasok vonultak az utcára, a szocialista Sanchez kormánya ellen tiltakoztak, képtelenek ugyanis az idős emberek megélni az alacsony nyugdíjakból. De jöjjenek a részletek.

1. Franciaország: százezrek az utcákon, véres háború a rendőrökkel

A francia belügyminisztérium becslése szerint október 24-én országosan mintegy 410 ezren vettek részt a tüntetéseken, míg a CGT szakszervezeti szövetség körülbelül 800 ezres részvételről beszélt. Párizsban a rendőrség 110 ezer demonstrálót számolt össze.

A tiltakozások eredetileg a diákok és a középiskolások elégedetlenségéből indultak, de idővel szélesebb társadalmi mozgalommá váltak. A résztvevők a magas megélhetési költségek, az egyenlőtlenségek, az elégtelen oktatási finanszírozás és a romló közszolgáltatások ellen emeltek szót. Többek között több tanárt, jobb iskolai infrastruktúrát, magasabb diákjuttatásokat és a lakhatási költségek mérséklését követelték. 

A tiltakozókhoz egyrészt a hiperagresszív, radikális baloldal is csatlakozott, különösen a black block nevű csoportjuk veszélyes, járókelőket, turistákat vertek össze, és épületeket gyújtottak fel. Bevándorlók pedig Párizsban, Nizzában és más nagyvárosokban üzleteket raboltak ki. Összesen 3 ezer üzletet gyújtottak fel vagy raboltak ki a tüntetőkhöz csatlakozó bűnözők.

A tegnnapi nap legdrámaibb eseményei a tüntetések végén következtek. Párizsban egy körülbelül 500 fős, csuklyás radikális baloldali csoport nehezebb tárgyakat dobált a rendőrök felé, akik könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták fel a tömeget. Marseille-ben fiatalok szemeteseket gyújtottak fel, úttorlaszokat emeltek, és kövekkel, illetve palackokkal támadtak a rendőrökre. Lyonban, Nantes-ban, Lille-ben, Toulouse-ban és más városokban szintén összecsapásokról érkeztek jelentések. Toulouse-ban egy tüntető súlyos kézsérülést szenvedett; a sajtóbeszámolók szerint több ujját is elveszíthette. 

A hatóságok mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki az országban. Az október 17-i, fosztogatásokkal és rongálásokkal kísért erőszakos események után a kormány célja az volt, hogy megakadályozza a zavargások megismétlődését. A nap végére a letartóztatottak száma meghaladta az 1300-at. Vagyis, mérsékelten sikerült a rend megtartása. Ráadásul jövő pénteken és szombaton is újabb tüntetések lesznek, a radikális baloldali politikus, Jean-Luc Mélenchon kifejezetten felszólította híveit, hogy tüntessenek.

2. Spanyolország: a nyugdíjasok a megélhetésük biztonságáért vonultak utcára

Madridban október 24-én több tízezer ember vett részt a nyugdíjrendszer védelmében szervezett demonstráción. A kormányzati küldöttség 25 ezerre becsülte a résztvevők számát, míg a szervezők 50 ezerről számoltak be. A menet az Atocha pályaudvartól indult, és a belvároson keresztül haladt. A megmozdulás a beszámolók szerint békésen zajlott. 

A tüntetők azt követelték, hogy a nyugdíjak emelkedése kövesse a tényleges inflációt, a legalacsonyabb nyugdíj érje el a minimálbér szintjét, és szűnjön meg a férfiak és nők nyugdíja közötti különbség. Tiltakoztak a köznyugdíjrendszer esetleges privatizációja ellen is.

A háttérben komoly demográfiai és pénzügyi problémák állnak. A népesség öregedése, az alacsony születésszám és a nyugdíjasok számának növekedése egyre nagyobb terhet ró az állami rendszerre. A kérdés a november 29-re kiírt előrehozott parlamenti választás kampányában is fontos szerepet kapott. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azzal vádolta a jobboldali Néppártot, hogy gyengítené az inflációkövető nyugdíjemelést, a párt vezetője, Alberto Núñez Feijóo azonban azt ígérte, hogy kormányra kerülése esetén fenntartaná az inflációhoz igazított emelést. 

3. Mit jelez a két ország példája?

A francia és a spanyol tüntetések közös vonása, hogy az emberek a mindennapi megélhetés biztonságát és a közszolgáltatások jövőjét féltik. Franciaországban ez szélesebb, olykor erőszakba torkolló kormányellenes mozgalomban jelent meg; Spanyolországban a nyugdíjasok elsősorban konkrét szociális garanciákat követeltek.

A legfontosabb különbség: Franciaországban a tiltakozások jelentős közbiztonsági válságot is okoztak, míg a madridi demonstráció alapvetően békés maradt.

A következő hetekben Franciaországban újabb megmozdulások várhatók: a szakszervezetek október 31-re újabb tüntetéseket, november 5-re pedig országos sztrájkot helyeztek kilátásba. Spanyolországban a nyugdíjak és a szociális biztonság kérdése a november 29-i választás egyik meghatározó témája maradhat.