Több százmillió forintot nem fizetett ki alvállalkozóinak Lannert Judit miniszter offshore-cégekkel üzletelő férje - aki legutóbb kekva-vagyonellenőr volt
Két offshore-cég segítségével szerezte meg azt a céget Lannert Judit férje, amely segítségével most egy egész céghálót, 17 társaságot irányít. László Géza Béla múltjában botrányos ügyek vannak, 2013-ban például 427 millió forint tartozást halmozott fel az alvállalkozóival szemben, amiből csak a felét volt hajlandó végül kifizetni. László néhány hete azzal lett ismertté, hogy kiderült róla, egészen a közelmúltig vagyonellenőr volt a közérdekű vagyonkezelő alapítvány formában működő Debreceni Egyetemet irányító alapítványban, miközben ezekről az alapítványokról a Tisza Párt azt állította, hogy szétlopták őket. Mindenesetre a Lannert-házaspár az ország egyik legdrágább helyén, a budai Szemlőhegyen él luxuskörnyezetben.
Egészen megdöbbentő cégháló sejlik fel Lannert Judit férje mögött. A vasárnap.hu számolt be arról, hogy Lannert Judit férje, László Géza Béla éveken át a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány vagyonellenőre volt. Ez azért is rendkívül érdekes, mert éppen a Tisza-kormány vádolta meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat azzal, hogy pénzszivattyúként működnek, márpedig a vagyonellenőr feladata az ilyen alapítványokban lévő közvagyon költésének felügyelete. A minisztérium közlése szerint felesége miniszteri felkérése után lemondott a tisztségről, de nem ez az egyetlen furcsa pénzügyi érdekeltsége Lannert Judit férjének.
Panamai és seychelles-i tulajdonosok: offshore-érdekeltségű cégben volt tulajdonos Lannert Judit férje
A cégnyilvántartás szerint László Géza közel két tucat cégben szerzett tulajdonrészt, vagy vállalt vezető pozíciót az elmúlt évtizedekben. Vezető tisztségviselő volt olyan nemzetközi és hazai nagyvállalatoknál, mint
- az Antenna Hungária Zrt.,
- a Vodafone Magyarország
- és a Magyar Telekom Csoport,
- illetve több mint egy évtizeden át volt a Magyar Innovációs Klaszter Akkreditációs Bizottság elnöke és elnökségi tagja.
Emellett egy egész céghálózat épült ki László körül, amelynek középpontja a Netvestor Kft. nevű cég. A mindössze 4 főt foglalkoztató cég kifejezetten jól teljesít, tavaly 63 millió forint bevételt értek el, és az elmúlt években rendre 30-40 milliós adózott eredményt könyvelhetett el az oktatási miniszter férjének csak ez az egy cége.
Ennek ismeretében nem meglepő, hogy László- és feltételezhetően felesége is- az ország egyik legdrágább környékén, a II. kerületi Szemlőhegyen él. A furcsaság inkább az, hogy Lannert a minisztériumi bejárás során luxusnak nevezte a gardróbszekrénnyel felszerelt miniszteri mosdót.
Visszatérve a Netvestor Kft.-re, a céget 2000-ben alapította Wiszkidenszky András, aki a cégháló más cégeiben is érdekelt volt. László Géza 2009-ben szállt be a vállalatba, nem sokkal azután, hogy a panamai Matterhorn Holding és az azóta jogsértés miatt megszűnt seychelles-i Mc Dowell Ltd. is megjelent a tulajdonosok között. A két offshore vállalat és László teljesen átvették a céget Wiszkidenszkytől, 2010 után pedig Lannert férje lett az egyedüli tulajdonos a vállalatban.
A Netvestor jelenleg 17 cégben rendelkezik tulajdonjoggal, köztük a Jaffa és a TEA könyvkiadókban, valamint T-Tudok nevű oktatáskutató központot üzemeltető zrt.-ben. A TÁRKI által alapított oktatáskutató intézetnek mára a Netvestor az egyetlen részvényese, igazgatótanácsában pedig Lannert férje, valamint szerzőtársa, Németh Szilvia ülnek.
Az évek óta veszteséget termelő kutatóintézet vezető kutatója volt Lannert Judit, mielőtt a Tisza-kormánytól miniszteri felkérést kapott volna.
A Tisza Párt és az SZDSZ kapcsolata Lannertéknél is összeér
A Netvestor-háló körén kívüli érdekeltségek közül az egyik legérdekesebb a Hypnotix Kft., amelyet 8 éven keresztül Lévay Örssel közösen tulajdonolt Lannert Judit férje. Lévay 2019-ben kiszállt, szerinte “kiüresedett” a cég, László viszont azóta is tulajdonosa a cégnek. A Hypnotix valóban kiüresedett, a belátható múltban nem termelt árbevételt, csupán vitte a pénzt- László mégsem számolta fel.
A cégnél azonban sokkal érdekesebb a volt üzlettárs személye. Életrajza szerint Lévay 1994-ig volt az SZDSZ kampánymenedzsere és gazdasági igazgatója, majd a Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tanácsadója lett. Részt vett a Matáv privatizációjában, a PanTel megalapításában és a MÁV informatikai-távközlési rendszerének kialakításában is.
Lévay és László útja az Antenna Hungáriánál is találkozott: előbbi a vállalat elnöke volt, utóbbi szintén vezető tisztségeket töltött be a társaságnál. Később az ITK-csoportnál is együtt dolgoztak. Vagyis a tiszás miniszter férjét többéves, közös céges múlt köti az SZDSZ egykori gazdasági vezetőjéhez.
És nemcsak Lévay az egyetlen kötődése az SZDSZ gazdasági hátországához. A kétezres években László az Antenna Hungária igazgatója volt, amikor a telekommunikációs cég 2005-ben egy rövid időre az Ahead Global nevű vállalat részvényese lett. Az Ahead Global az akkori, szocialista kormány külkereskedelmi projektje volt, amely mögött Virág Attila, az SZDSZ gazdasági hátországának egyik legfontosabb figurája állt.
Virág cége, az Eurohand mellett egy másik vállalat állt a szocialista külkereskedelmi cég mögött, ez pedig a Mert Global volt. Ennek tulajdonosa Szabó Attila, a Tisza Párt alapító elnöke, és jelenlegi tiszteletbeli elnöke.
Kenőpénzes botrány Lannert férjének cégénél
A László körül kirajzolódó cégháló tehát legalább két ponton összeér a kormányzat köreivel: egyrészt az oktatási miniszter férje offshore múltú cégen keresztül egy oktatáskutató központot tulajdonol, másrészt évtizedes gazdasági szálak kötik a kormánypárt mögötti politikai és gazdasági holdudvarhoz. Ez pedig jelentős kockázatot jelenthet egy olyan vállalkozó esetében, aki közismerten kötődik egy korrupciós botrányhoz.
A HVG 2011-es cikkében számolt be arról, hogy László cége, a HBF Építőipari Kft. (a botrányt követően Pro XXI Generálkivitelező Kft.-re nevezték át- a szerk.) abban az évben gyanús körülmények között nyert el egy 480 millió forintos munkát Zuglóban, önkormányzati lakóépületek és intézmények felújítására. Ugyanez a cég kapta meg Baktalórántháza városközpontjának megújítását is.
Ekkor azonban még bűncselekmény gyanúja nem merült fel: a HBF a városháza szerint a legolcsóbb ajánlatot adta, ezért nyerhette el a közbeszerzést, és a cég piaci megítélése is “korrekt” volt. Olyannyira, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2012-ben jelentette be, hogy 54 millió forintot fektet a HBF-be, és ezzel 29 százalékos tulajdonrészt szerez. Ez volt az alap első befektetése.
Az állami pénzzel megtámogatott cég aztán egy évvel későnn már csődeljárás alá került és felmerült, hogy kenőpénzek átadásával jutottak közbeszerzésekhez. A 444 2013-as tudósítása szerint a HBF 66 alvállalkozónak összesen 427 millió forinttal tartozott. A cég azt ajánlotta a hitelezőknek, hogy követeléseik felét fizeti ki, részletekben, három és fél év alatt.
Ekkorra már nyilvánosságra került az a hangfelvétel is, amelyen a HBF ügyvezetője és testvére a zuglói alpolgármesternek panaszkodott. Azt állították, hogy húszszázalékos „sarcot” fizettek, hogy az általuk pályázott közbeszerzés kapcsán minden rendben menjen, azonban az önkormányzati vagyonkezelő nem rendezte teljes egészében a munkák ellenértékét.
A HBF vezetői hiába állították, hogy kenőpénzt adtak a városvezetésnek, a zuglói városháza tagadta a vádakat, és azt állította, rendben kifizették a munkálatokat.
A HBF azonban ennek ellenére sem fizette ki maradéktalanul az alvállalkozóit: peren kívüli megállapodással a tartozás felét rendezte László cége.
Az oktatási miniszter férje mögött tehát egy kiterjedt cégháló rajzolódik ki, ami Lannert eddigi szerepvállalását is más megvilágításba helyezi: az ország egyik leggazdagabb környékén élő miniszter a puritánságot és a tisztességességet kéri számon olyan családi céges háttérben, amelyben kifizetetlen alvállalkozók, becsődölt, és offshore érdekeltségű cégek sorjáznak.
