Adótartozása után eltiltották a cégvezetéstől Fleck Zoltánt, a Tisza Párt jogi ideológusát
Októberben egy évre eltiltották a cégvezetéstől Fleck Zoltánt – vettük észre a Cégközlönyben. A döntésre azután került sor, hogy a jogász és testvére által tulajdonolt vállalkozás közel félmilliós adótartozást halmozott fel és azt felszámolták. Fleck az egyik legismertebb baloldali jogász-aktivista az országban. Több alkalommal is felszólalt a Tisza Szigetek rendezvényein, és komoly szerepe volt a választás utáni politikai tisztogatások jogi megalapozásában. Korábban ő fogta össze Márki-Zay Péter közjogi programjának kidolgozását, és többször is kiállt Gyurcsány Ferenc mellett.
A Cégközlönyt böngészve figyeltünk fel arra a végzésre, amely szerint Fleck Zoltánt és testvérét pár hete eltiltották a cégvezetéstől. A korlátozás október 17-én lépett életbe és egy évig tart.
Kínos ügy, félmilliós adótartozással
A hivatalos dokumentumban az is látszik, hogy Flecket az Artefactum 12 Kutatási és Oktatási Betéti Társasággal összefüggésben büntették meg. A társadalomtudományi kutatással, fejlesztéssel foglalkozó vállalkozást ketten vitték: a jogtudós kültag, testvére pedig beltag volt, egészen a cég tavaly decemberi megszüntetéséig. A napi ügyeket pedig ügyvezetőként Fleck Gábor intézte.
Az eltiltás hátterében több éve húzódó, különféle eljárások állnak. A társaság végelszámolása 2019 februárjában kezdődött, ám azt három éven belül nem fejezték be, és a cég törléséhez szükséges kérelmet sem nyújtották be. A cégbíróság ezért 2024-ben megszüntette a végelszámolást, és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
A bíróság a kényszertörlés során megállapította, hogy a társaság nem rendelkezik vagyonnal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig 483 ezer forint adószámla-tartozást jelentett be vele szemben.
Mivel a követelések összege meghaladta a törvényben meghatározott 400 ezer forintos határt, a cégbíróság megszüntette a kényszertörlési eljárást, és kezdeményezte a társaság felszámolását. A bíróság így a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezése alapján elrendelte az eltiltást is.
A döntés értelmében a jogtudós jövő októberig nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy cégvezetője, nem lehet felügyelőbizottsági tag, és bizonyos tulajdonosi pozíciókat sem tölthet be.
"Forradalomra van szükség"
Fleck a baloldali jogászkörök egyik legismertebb szereplője. A cégvezetéstől eltiltott szociológus-jogász jelenleg az ELTE jogi karán a Jog- és Társadalomelméleti Tanszéken tanít. Egy időben ő vezette a jogszociológiai tanszéket, titulusa egyetemi tanár.
Tudományos pályafutása ellenére sokan inkább közjogi szerepvállalása miatt ismerik a nevét. Fleck ugyanis nem egyszer kilépve a hagyományos oktatói szerepkörből nyíltan politikai aktivista tevékenységet folytatott.
A sajtóban többször is összefüggésbe hozták a Tisza Párttal. Igaz, Fleck egy interjúban tagadta, hogy bármiféle kapcsolata lenne a kormánypárttal és annak vezetőjével.
Mindenesetre az elmúlt két évben több alkalommal is előadást tartott a Tisza Szigetek közönségének, amelyeken rendre megdöbbentő, jogilag erősen megkérdőjelezhető kijelentéseket tett.
Tavaly júniusban a kispesti pártegység rendezvényén például arról értekezett: a Tisza feles többsége esetén meg kell fenyegetni Sulyok Tamás államfőt annak érdekében, hogy lemondjon. Beszédében azt is hozzátette, hogy forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.
Kijelentéséért az ELTE rektora figyelmeztetésben részesítette. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke pedig feljelentést tett ellene, mert álláspontja szerint Fleck bűncselekményt követett el.
A baloldali jogtudós a figyelmeztetések ellenére nem hagyta abba a jogi ámokfutást. Az év elején alkotmányos puccs és a sajtó egy része felszámolásának a szükségességéről beszélt, szintén a Tisza Szigetek rendezvényein.
Feltűnő, hogy jogi "felvetései" visszaköszönnek az új kormány politikájában, abból több elem is megvalósult. Flecknek ilyen formában komoly szerepe volt a választás utáni politikai tisztogatások jogi megalapozásában.
Felfüggeszthető jogállam
Fleck Zoltán egyébként korábban szerepet vállalt Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányában. A baloldali összefogás vezetője az ellenzéki előválasztást követően személyesen kérte fel a jogászt a közjogi program kidolgozására és az ezzel foglalkozó szakértői csapat vezetésére.
A demokratikus normákkal nehezen összeegyeztethető kijelentések ebben az időszakban sem maradtak el. Nem sokkal a 2022-es választás előtt Fleck kifejtette, hogy szerinte az Európai Unió kormányváltás esetén vélhetően nem fog ellenkezni egy új alkotmányozási folyamat ellen. Ezt azzal indokolta, hogy az Alaptörvény "egy nem jogállami rendszer alkotmánya".
Máskor azt nyilatkozta, hogy a baloldali összefogás győzelme után nagy valószínűséggel időlegesen
le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.
Fleck Zoltán többször is kiállt Gyurcsány Ferenc mellett. Így például 2011-ben támogatta azt a petíciót, amelyben a volt MSZP-s miniszterelnököt Nagy Imréhez hasonlították, és mentelmi jogának megvonását koncepciós pernek állították be
